Az utca korábbi román neve Petru Groza volt (a második világháború utáni első román miniszterelnökről), jelenleg Eroilor vagyis Hősök utcája.
Mentsétek meg Verespatakot, a cián öl.
Salvati Rosia Montana, cianura ucide.
Egy ex-heroindíler, Frank Timis a magyarok, de főként a Tisza-partiaknak oly kedves ciános technolgiával szerezne aranyat.
magyarul
"A település azután vált híressé, hogy a kanadai Gabriel Resources cég aranybányát kívánt nyitni. A ciánt alkalmazó technológia 16 km²-nyi terület tönkretételét jelentené, benne öt heggyel, négy templommal és temetővel, az Alburnus Maior ókori római vár romjaival. A bánya tervezett 15 éves működése után a környezetszennyezés száz évig tartana. A cég 42.82 km² területet használna és úgy becsüli, hogy 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt termelne ki. A Gabriel Ressources már megvásárolta a település házainak kb. felét. A kitermelés megkezdése előtt meg kellene vásárolnia az összeset, mivel a román törvények a kisajátítást nem teszik lehetővé. A projekt 15 évig kb. 250 főt foglalkoztatna.
A Román Akadémia jelentése szerint a ciános technológia ellentétes az EU környezetvédelmi szabályozásaival. Az erdélyi történelmi magyar egyházak 2002 októberében nyilatkozatot tettek közzé, amelyben elutasították a bányaterveket, majd 2003 novemberében Román Ortodox Egyház is ugyenezt tette. A nemzetközi civil szervezetek közül a Greenpeace szervezett tiltakozást, a nemzetközi politikai szervezetek közül pedig a Zöld Pártok Európai Szövetsége.
2005-ben a kanadai kormány támogatását fejezte ki a projekt mellett, míg Magyarország környezetvédelmi miniszterve, Persányi Miklós bejelentette, hogy a magyar kormány ellenzi a tervet. A magyar lakosság szintén ellenzi a bánya megnyitását, emlékezve a 2000-ben lezajott tiszai ciánszennyezésre.
A Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet és a Zöld Erdély Egyesület az RMDSZ elnökétől kértek segítséget a bánya ügyében.[3]
2005-ben a Gabriel Ressources új médiakampányt indított a projekt népszerűsítésére. Egyes sajtóorgánumok, például az Academia Caţavencu illetve a National Geographic román kiadása visszautasították a reklámok megjelentetését. Ugyanakkor a National Geographic Society washingtoni székházában olyan dokumentumfilmet mutattak be, amelyhez a kanadai Gabriel Resources cég nyújtott pénzügyi támogatást"
