2011. február 28., hétfő

Késő-Ceausescu styl

A legjobb, a mi panelből adható. Luxuspanel a Kárpátok Géniuszának utolsó éveiből.
A Nicolae Titulescuról elnevezett Pata utca eleje.


hasonló panelbarokk a Marasti lakónegyedben

Roland Garros

Merész


Rolland Garros


nr. 2 Strada Horea (Állomas utca)
Kolozsvár 400038, Románia
0264 434 952

2011. február 26., szombat

Kolozsvár, Cipariu tér, görög katolikus templom

Görög katolikus templom a Cipariu téren. Elfogyott menet közben a pénz egy újabb hatalmas templom felépítésére, már egy évtizede torzítja a várost.



P-ţa Cipariu (Heltai tér)

2011. február 25., péntek

a Sztanka

Ez is első román Kolozsváron, éljen Funár.

Stanca


Dr. Dominic Stanca
1892 - 1979
intemeietorul acestui
"Spital de femei"

primul spital romanesc

din Cluj -martie 1919.
22.oct.1992

Dominik Stanka alapította első női román korház Kolozsváron, 1919-ből.
Jelenleg szülészet.




cím: Külső Magyar út, Bdul 21 Decembrie 1989
további kolozsvári képek
kapcsolódó: az első román polgármester, az első román iskola, Baba Novac

Horia Sima Forever


Fasza kis logikatanár, aki egy fasiszta-antiszemita Vasgárda vezetőjeként írta be nevét a wikipédiába. A román Szálasi, de ő megúszta a kötelet, spanyol számüzetésben halt meg, a rendszerváltást megérve.

Horia Sima (July 3, 1907—May 25, 1993) was a Romanian fascist politician. After 1938, he was the second and last leader of the fascist and antisemitic para-military movement known as the Iron Guard.

A Vasgárda (románul Garda de Fier) nacionalista, antiszemita és magyarellenes náci mozgalom volt Romániában 1927-től a második világháború éveiig.



2011. február 23., szerda

Iancu, gyere és tegyél igazságot

Probably the toughtest ad in Romania.
Ilyen durva reklámplakátot még nem láttam.


Iancu ugyebár a magyargyilkolásról nevezetes, a szadó kizsákmányoló viszont havasalföldi bojárnak van öltözve. Ki érti ezt?




Iancu, lucrurile sunt la fel si acum.
Jankó, a helyzet változatlan most is.
Gyere és tegyél igazságot.

A videó ugyancsak ütős: Farkas Dumitru zenéjére disznót lopnak napjaink gonosztevői, de a falusi nép kitódul a kocsmából és elkapja a rosszfiúkat. Utána buli, Kuszturicásan.


Cert e ca spotul e bine facut si strategic nu e rau gandit. Cu toate astea ii lipseste insightul, spotul fiind construit simplu pe un caz tipic din zilele noastre. Hotii care dau buzna si fura oratanii din curtile oamenilor sunt insa un pic mai bine dotati, porcii fiind urcati intr-un jeep. Iancu este un individ popular de felul celui pe are il intalnim prin crasmele din mediul rural si care se transforma intr-un justitiar in momentul in care aude zarva facuta de pagubita. Foarte bine ales este si numele crasmei “La Oaste” , acesta fiind si indemnul eroului catre cei din jur. Acesta are o dubla semnificatie, aducand aminte de chemarea clasica din vechime prin care erau mobilizati flacaii dar poate fi si un indemn catre consumatori sa mearga la crasma si sa dea pe gat un pahar de brandy. In final hotii sunt opriti si toata lumea petrece. Prezenta in spot a unui icon precum Dumitru Farcas (nea Mitrut) ajuta desi nu l-as categorisi ca un endorser. Am cautat sa identific un USP in spot dar imi e destul de greu insa in principiu nici nu prea e nevoie pentru ca produsul are nevoie doar de buzz. Sloganul de la sfarsit imi sugereaza gradul mare de alcolizare dar si un posibil statement de seriozitate. In plus, romanii din acest segment au mereu senzatia ca sunt nedreptatiti, desi de cele mai multe ori problemele si le fac singuri, si sunt mereu in cautarea unor justitiari care sa le vina in ajutor. Si stim cu toti ca nu de putine ori “justitiarul” suprem este alcoolul. Bagaaaaa nea Mitruuuuuuut!

és a cégről:

PRODVINALCO Cluj, unul din cei mai cunoscuţi producători de băuturi alcoolice din România, organizează în perioada 3-18 noiembrie 2005 o nouă promoţie pentru consumatorii produselor sale. În această perioadă aveţi toate şansele sa vă întâlniţi cu Caravana IANCU, oriunde aţi fi pe parcursul ţării.


Aşteaptă-ne în localul tău favorit cu un pahar de IANCU în mână sau, dacă te-ai dezmeticit mai târziu, cumpără pe loc de la bar 100 de ml. Arată-ne că eşti consumator de brandy IANCU, iar noi te invităm să intri în joc. Extrage un jeton din bolul cu surprize, citeşte numărul de pe el şi află ce premiu ai câştigat. Poţi câştiga pe loc unul din următoarele premii : şepcuţe, brichete, cartoane de chibrituri, sticle de brandy IANCU sau tricouri. Şi atenţie : fiecare jeton este câştigător !
Caravana IANCU reprezintă pentru compania PRODVINALCO Cluj un prilej de a se apropia de consumatorii fideli, dar mai ales o modalitate eficientă de abordare a unor segmente noi de consumatori. “Caravana IANCU este un eveniment deosebit de plăcut pentru noi, deoarece ne aduce exact acolo unde dorim să fim: în mijlocul prietenilor noştri”, afirmă directorul general al PRODVINALCO Cluj, ing. Mircia Todea.


IANCU este o băutură extrafină de tip brandy, produsă după o reţetă unică în ţara noastră. Este obţinut din alcool de cereale şi vin de calitate superioară, cu un gust catifelat ce satisface chiar şi cele mai exigente preferinţe ale consumatorilor de brandy. Este cel mai apreciat brandy în Ardeal, cunoscătorii spunând despre el că le dă …bărbăţie şi virtute!
IANCU este produs de PRODVINALCO Cluj, companie care se află pe locul trei în topul producătorilor de alcool şi este liderul pieţei de ţuici şi rachiuri naturale.

2011. február 22., kedd

Az első román iskola Kolozsváron

funarista emléktábla, visszafogottan úszító stylben


In aceasta cladire si-a avut sediul
prima scoala romaneasca 
din Cluj-Napoca.

Infiintata in anul de gratie 1853, dupa secole de intuneric si intoleranta.

Dezvelita la 24 aprilie 1998.

Ebben az épületben volt a székhelye Kolozsvár-Napoca első román iskolájának.
Megalapítva az 1853-as kegyelmes évben, évszázadok sötétsége és intoleranciája után.



Napoca utca 8
(Belső Szén  > Jókai > ma Napoca)

Ha Funárgyuri, akkor ez az emléktábla is emlékezetes. A komcsik még megelégedtek a Szabók Bástyájának kertjének szoborral való beültetéséről (hja, minden román hősnek szobrot Kolozsvárra)

2011. február 21., hétfő

cafe enigma

Nume Enigma Cafe
Adresă
Centru » Str. Iuliu Maniu nr. 12 (am. Szentegyház utca, félúton Avram Iancu és a Főtér között)

Csendes utca a kolozsvári belvárosban, romos belső, egy lehulló tégla átszakította a napernyőt. Árak is vannak, diákkocsma létére khm.

repül a nehéz kő

szöveglopás a transindex bloodymary rovatából:

Szentegyház utca
Mr. Green
Amikor beléptem, az első benyomásom az volt, hogy nagyobb, mint amekkorára emlékeztem. Helyenként kellemesen romos, zuzmós falak, ropogó apró kavics a földön, kényelmesnek tűnő kerti padok, székek, és egyéb ülőalkalmatosságok. Jólesően heterogén berendezés, kicsit olyan összeverbuvált jellege van, de nem zavaró.
Csak néha hallatszik be az útról holmi autózúgás, amúgy elég csendes és nyugodt környezet. Az a fajta hely, ahol hajnalig lehet filozofálni az élet nagy kérdéseiről a haverokkal, feltéve ha a pincérek hagyják.
Kissé meglepő és mondhatni kellemetlen élmény volt az egyik napról a másikra 1 lejjel dráguló sör (egy Beck’s most már 6 lej), viszont ez jó eséllyel a fesztivál számlájára írható, akárcsak a nem éppen higiénikus mellékhelység.
A kiszolgálás is hagy némi kívánnivalót maga után, ugyanis a pincérek kevesen vannak egy ekkora méretű publikum ellátásához. A pincérekből mindössze kettő volt a kerthelységbe „beosztva” szolgálatra, és nem tudtak elég hatékonyak lenni, láthatólag nem is akartak a helyzet magaslatára emelkedni. Apró kellemetlenségek ezek, van, aki ezt nagyon zavarónak találja, van, aki nem annyira. Ha átveszed a hely hangulatát, akkor biztos nem fogsz sokáig azon problémázni, hogy hol késik a következő söröd…

dohányozni szabad
Ms. Red
A hely kellemes, már ami a szó szoros értelmében vett helyszínt és a berendezést illeti. És ezzel el is soroltam mindent, ami kellemes az Enigmában. Jöjjön a szívlapát.
A hely drága – 5 lej a legolcsóbb sör (azaz pofából szerepel az itallapon Bergenbier is normális áron, de az éppen mindig elfogyott). Az első csuklás után jön a másik, amikor helyben kifizettetik velem. Úgy látszik, nem feltételezik rólam, hogy ha van 5 lejem egy sörre, derogál nekem fizetés nélkül távozni. Azt sem feltételezik rólam, hogy talán máskor is ide szeretnék jönni, és ezért kifizetem a sörömet.
Eltelik néhány nap, és amikor venném elő az 5 lejt az aktuális sörre, rám szólnak, hogy csucsu, az már 6 lej. Persze rögtön feltevődik a kérdés: akkor holnapután 7 lesz, nyár végére meg ki se merem számolni, mennyi?
Hogy a teraszon zajló TIFF-vetítések miatt emelték meg az árát, az engem mit sem vigasztal, sőt, így még csúnyább húzásnak tartom, amiért nem volt elég nekik az amúgy is többszörösére ugró forgalomból adódó plusz nyereség.


sörözésre találták fel

romos Titok
Szentegyház/Iuliu Maniu 12. szám, a szabadtéri vetítések egyik helyszíne
>> TIFF INSIDE: Mihai Chirilov egy napja >>
De sebaj, az Enigmában lehet ingyen is üldögélni: amikor egyedül surranok be az ajtón, elhúzok a budoárszerű, sötét belső termek előtt – oda amúgy sosincs kedvem beülni, kriptaszerűen nyomasztó a hangulat. Utána leülök egy olyan társasághoz, akik már rendeltek, és íme: negyven percen keresztül lélek se jár arra.
Pedig én meg szeretnék inni egy kávét, de a pincért sem leszólítani, sem lemeszelni sem lehet, lévén hogy közelünkbe sem dugja az orrát. Akkor már legalább ingyér’ pisil egyet az ember. Azaz pisilne, ha lenne hol.
A saccperkábé százötven, talán kétszáz férőhelyes vendéglátóipari kétség összesen kettő darab vécéfülkével rendelkezik, ezen aztán osztozzanak lányok, fiúk, bent és kint ülők. És még meg is néznek csúnyán, amikor a férfiak számára kijelölt, amúgy a másiktól semmiben nem különböző lyukba zárkózom be, lévén hogy éppen az szabad.
Ha lehet egy kérésem: ne hívjatok az Enigmába kocsmázni.

kétes védelem lehulló téglák ellen


Enigma, mint Titok
Mr. Grey
Tudom, hogy elfogult vagyok a kerthelyiségekkel szemben. Egyszerűen szimpatikusak. Jó, ha ropog a murva az ember lába alatt, és az sem zavar, ha kicsit beleszorulnak a székek. És az sem, hogy a kovácsoltvas-mintázatú asztalra csak statégiai pontokon helyezheted el az italodat. A Szentegyház / Iuliu Maniu utca amúgy is a kerthelyiségek hazája vagy mije Kolozsváron – lejjebb az utcában hajdanán az Ursus működtetett egy sörudvart (kertet, a hely azóta üres és romos).
Tény, hogy az Enigma nem a legolcsóbb helyek közé tartozik Kolozsváron, de erre az a válasz, hogy nem sört, hanem koktélt érdemes itt inni. A likőrös jegeskávét ajánlani tudom. Pirospont jár azért, hogy a jegestea valódi teából készül (igaz, filteres, de legalább nem Nestlé és társai). Negatívum, hogy minden egyes kört ott, az asztalnál kell fizetni – valószínűleg korábban többen próbálták az ajtón kislisszolással megkerülni az Enigma árpolitikáját. Ezzel együtt kicsit pofátlan, amit művelnek az Enigmások.
De mondom, elfogult vagyok a kerthelyiség műfajával szemben. Jó lenne egy egész nyarat ellebzselni egy ilyenszerű kocsma törzsvendégeként, és közben megírni életem főműveit, már ha lennének.

árlap

Főtér, automobilia über alles



A Rákóczi-út kivájt-kibelezett épülétei, az autósforgalom érdekében megnövelt úttest.
Ez itt a Kolozsvári mutáció.

A Mauksch–Hintz-ház Kolozsvár Főterének sarkán álló műemlék épület, a város első gyógyszertára.
A ház klasszicista homlokzata az 1820-as évekből származik; a földszint és a pince azonban a reneszánsz korra utal. Az egykori iroda helyiségében található 1752-ből származó magyar nyelvű freskó a gyószertár történetét vázolja. A freskót 1898-ban Koleszár András restaurálta.

A város tulajdonában álló gyógyszertárat 1573-ban alapították és 1735-ig az egyedüli volt Kolozsvárott. A város eredetileg provisorokkal működtette, csak 1727-ben került magánkézbe. Első tulajdonosa Schwartz Sándor, majd 1752-től Mauksch Tóbiás volt. 1851-ben öröklés útján került a Hintz család tulajdonába, ezután kapta a patika a Szent György nevet. Az épületet a városi tanács bizottsága 1902-ben országos vagy városi védelem alá helyezendő műemléknek minősítette. Az épület sarkánál az árkádos gyalogátjáró 1960-ban épült.

A gyógyszertárat 1948-ban államosították és bezárták. A Hintz család leszármazottai az 1970–1980-as években kivándoroltak a Német Szövetségi Köztársaságba.1989 után a Hintz család leszármazottai bejelentették a ház visszaigénylését.

Az épületben jelenleg Gyógyszerésztörténeti Múzeum működik, amely több mint 3000 kiállítási tárgyat őriz: edények, prések, mozsarak, mérlegek, laboratóriumi műszerek, gyógyszertári bútorok, gyógyszerek, vények, középkori gyógyszertári pecsétek. A múzeum létesítését Orient Gyula kezdeményezte a századfordulón. 2000-ben a múzeum csőtörés miatt beázott, ezért két évig bezárták. (wiki)

Deák Ferenc utca (Eroilor/Hősök utca) I. rész


Félgyalogos útca, Kolozsvár korzója, mely a Főteret (Uniri) a Bocskai térrel (utóbbi erősen nemzetivé átépítve) összeköti.

Térkép a Belvárosról, a régi magyar utcanevek feltüntetésével

Az utca korábbi román neve Petru Groza volt (a második világháború utáni első román miniszterelnökről), jelenleg Eroilor vagyis Hősök utcája. Látnivalók:

Kendeffy-palota
Minorita templom
Bolyai János szülőháza
Memorandisták emlékműve

Az utca gyalogos zónájában működik Románia legnagyobb WiFi hotspotja, amely ingyenes hozzáférést biztosít az internethez

The biggest quillotine in Kolozsvár (Cluj, Romania) 



Szöveg kolozsvar.ro, fotók sk.

Cercul Militar (Tisztikör)
 A Bethlen utcan túl a Tisztek Haza modern épületét találjuk. Ezt a Kereskedelmi és Iparkamara építette, Ion Anton Popescu bukaresti mérnök tervei szerint, tözsdepalotának. A négyszintes épületben a tőzsdetermen kivul erkélyes mozit, kávéházat, bárt, tánctermet is kialakítottak. 1931. november 29-én tartottak ünnepélyes megnyitóját. Mivel az iparkamara nem tudta fizetni a költségeket, a hitelező Albina Bank tulajdonaba ment at az épület; az 1940-es évek végén államosították, s a hadsereg kapta meg.

Hozzáadott érték:

Cercul Militár, Tisztikaszinó
a Deák utca és a Bocskai tér sarkán
az épületet
Ion Antin Popescu
tervezte
A Kiraly utcabol akár az Egyetem utcán és a Főtér déli során végigmenve, akár a Minorita utcán, illetve a Bethlen utcán keresztül, akár a Bábszínház átjáró udvarát használva, a Deák Ferenc utcába jutunk. Tekintélyes szélessége s a Főtérbe való nyílt betorkollása sejteti, hogy ez volt a középkori város főutcája. A Főtér folytatásának számított: középen a piacosok helyezkedtek el, járdái miatt a mult században sétalóutcává lett.

A várfal irányában az utca rendre szűkül. Hagyományos neve a Közép utca. Miután a várfalon és a téren túl keleti irányban folytatása is kiépült, ez lett a Belső-, az pedig a Külső-Közep utca. A századfordulón a ''haza bölcséről'', Deák Ferencről nevezték el, azután viselte I. Ferdinand felesége, Maria királyné (Regina Maria), Molotov, Dr. Petru Groza nevet. 1990-től Hősök útja (Bulevardul Eroilor), emlékeztetve az 1989-es tragikus eseményekre, amikor is a Főtér felőli végén, a Városháza és a Continental Szálló közötti szakaszon kezdődött az a tüntetés, amely a Ceausescu-diktatúra végét jelentette. A Continentalnál estek el az első hősök. Ott több emléktábla is utal rájuk. Az utca Főtér felőli mindkét oldalán valamikor reneszánsz házak állottak, ezekből ma már csak egy-egy boltozat, szemöldökkő maradt meg. A XIX. század elején ide is többnyire két-három telket egyesítő főúri paloták, módos polgárházak épültek, melyeknek egy része a XX. század fordulóján újabb módosításokon, esetleg teljes átépítésen esett át.

a Bábszínház átjáró
titkos átjáró, belső udvar a Bábszínháznál

bomba, graffiti, érdektelenség
Memorandisták, nyaktiló, tetején a tízparancsolat kőtábláival


Memorandisti
Funar építészeti öröksége
A Városháza előtt a járdaszigeten a Memorandisták 1994-ben emelt, guillotine-ra emlékeztető harangos emlékműve áll. Mint a Redutnal utaltunk ra, 1894-ben zajlott ez a per, s annak századik évfordulóját ünnepelték e méreteiben eltúlzott ''műalkotás'' leleplezésével. (...) A Deak Ferenc utca járdaszigeten 1915-től 1919-ig már állt egy szobor: Kolozsvari Szeszak Ferenc alkotasa, a Kárpátok Őre. Az első vilagháború hősi harcaira és áldozataira emlékeztetőn állitották ide, s lepleztek le 1915. augusztus 18-an, Ferenc József születésnapján. Egy ötlépcsős emelvényre helyezett székelykapu-fedél alatt magyaros mintájú köpenyegben őrt álló, kezében fegyvert tartó katonát ábrázolt.


Minorita templom és rendház

Minorita templom és rendház,
ma görög katolikus templom
köszönet a Pápának: 1924-ben a román rendőrség erőszakkal költöztette ki az önmagukat elbarikádozó ferences (értsd. magyar) szerzeteseket.
.........................................................
A történelem megismételte önmagát, mikor 1998 március 13-án a görögkatolikusokat nem engedték be az ugyancsak román ortodox hívek

1924-ben IX. Piusz pápa a görög katolikus egyháznak adta a templomot, hogy a kolozsvár-szamosújvári püspöki székhely katedrálisa legyen. 1948-ban, a görög katolikus egyház betiltásakor a templom a Román Ortodox Egyház használatába került.
A rendszerváltás után a görög katolikus püspökség kérte az ortodox püspökségtől az ingatlan visszaadását. Mivel a kérést elutasították, hosszas pereskedés következett. Végül 1998. február 20-án a ploieşti ítélőtábla a görög katolikusoknak ítélte a templomot, amit március 13-án reggel a görög katolikusok vissza is foglaltak. Március 20-án 1500 ortodox pap tartott körmenetet Kolozsvár belvárosában tiltakozva a templom görög katolikus kézre kerülése ellen.

A 10-es szám a Minorita-templom és rendház. A minoriták első kolozsvári temploma és rendháza a Farkas utcában volt: a mai református templom. Aztán a reformáció idején, 1556-ban elűzték őket, s csak 1724-ben kaptak engedélyt a visszatelepedésre, akkor is csak a várfalakon kívülre. A mai Szentpéteri-templom mellett húzták meg magukat, míg 1760 körül megvették az e helyen álló Henter-házat. A tanács azonban csak 1765 után engedte meg, hogy a szerzetesek beleköltözzenek. Itt aztán imaházat alakítottak ki, hosszas alkudozással megvették a szomszédos telkeket, s elhatározták, hogy templomot építenek. A tervező, az építők nevét nem ismerjük, a munkálatok 1778-1779-ben folyhattak, de a tornyot rosszul alapoztak meg, mert 1779 szeptemberében összeomlott, a már fedél alatt levő hajót is megrongálta, s egy embert maga alá temetett. A torony újjáépítésére Mária Terézia adott pénzt, s a tervek elkészítésére a Bánffy-palotánál dolgozó Johann Eberhard Blaumannt kérték fel. Őt dicséri ez a harmonikus, érett barokk homlokzat es torony. A latin nyelvű kronosztichonos feliratbol (IsthaeC tUrrIs erat trIstI prostrata rUina / restItUIt CleMente / aUgUsta TheresIa Dono. [Ez a torony gyászosan összeomlott, a felséges Terézia kegyes adományából ujjáépült]) az 1782-es évszám olvasható ki. A toronytető az 1798-as tűzvészkor leégett, azutan csak egy ideiglenes sisakot kapott, mig a mult század végen helyreállították eredeti barokk tetőzetet.

terjeszkedő
vallásosság
(Deák Ferenc utca)
A templom 44 méter hosszú, 15 méter széles, hajójának belső magassága 13 méter, tornya 26 méter. Homlokzatának érdekessége enyhén ívelő megoldása: a torony nem szögletesen kapcsolódik a hajó zárófalához, hanem beleolvad a homlokzatba, dinamikus hatást keltve. 10 méter magasan a homlokzatot párkány zárja le, ez választja el a toronytól, s dór fejezetes, dupla falpillérek biztosítják a függőleges tagolást. A templomban hét szép barokk és empire síremlék volt. Különösen a császári helyőrség tisztjei, az örmény kereskedőcsaládok jártak ide, támogatták pénzükkel a rendet s temetkeztek a kriptába. A múlt századfordulón a fiatal asszonyok és lányok látogatták a vasárnap déli misét, melyet ''szépek miséjeként'' ismert a köztudat. 1908-ban Lohr Ferenc finom freskókkal díszítette a mennyezetet.

A főhatalomváltozást követően a pápa a román görög katolikusoknak adta a templomot székesegyházul (1926), aztán 1948-ban ez is az ortodoxoké lett, ikonosztázzal fedték el az oltárt, a belső teret, a freskókat a felismerhetetlenségig befüstölték, a magyar múltról tanúskodó síremlékeket pedig egytől egyig elpusztították. A görög katolikusok vallásuk 1990-es újbóli engedélyezése után harcba indultak e templom visszaszerzéséért. Miután 1998 februárjában a bukaresti ítélőtábla is őket nyilvánította jogos tulajdonosoknak, március 13-án kisebb dulakodással sikerült visszafoglalniuk a templomot.



A rendház magvát a Henter barokk egykori háza alkothatta, a háromféle boltozástípus mutatja, hogy ahhoz még két házat csatoltak, egységes homlokzatot alakítva ki az épületnek. A templom melletti Henter-ház reneszánsz emléke a kiskapunál latható szemöldökkő. Az emeleti ablakok fogrovatkos parkanyzatait valamelyik reneszansz ablakkeretrol mintaztak. A középső ablakközt a minorita rend es alatta a Haller-család nagymeretű, egykor színes címere díszíti. A Hallerek e rendház jótevői, patrónusai lehettek.

 A foldszint ablakait egykor barokk rácsok védelmezték, a századforduló óta összevissza vágott kirakatok foglalták el helyüket. 1995-ben a rendház-épületet is visszakapták a görög katolikusok, ide rendeztek be esperesi hivatalukat.

új betelepülő a Deák Ferenc utcába,
Kolozsvár

ortodox pap

Bolyai szülőháza
A szemben levő páratlan számozású oldal sarokházáról már a Főter kapcsán írtunk. A hattengelyes, kétemeletes, a múlt század első felére utaló klasszicista homlokzatú ház (3. sz.) a Kereskedelmi és Iparkamara székhelye volt a századfordulót követő évekig. Azelőtt jómódú polgár háza lehetett, akárcsak a három-négytengelyes 5-os és 7-es számú épületek. A Bolyai utca felől számozott sarokház, századunk elejen a Valyi Gabor egyetemi tanar tulajdona, ket emléktáblájáról nevezetes, mindkettő arra emlékeztet, hogy itt született - édesanyja családjának házában - 1802. december 15-en Bolyai János, a legnagyobb magyar matematikus. A Deak Ferenc utca felé néző táblát - az erkély fölé - a kolozsvári egyetem állíttatta 1902-ben, a kis utca fele néző, fehér márvanyból készültet, kétnyelvű feliratával a Román Akadémia 1952-ben. A keresztutca is Bolyai János nevet viseli, s róla neveztek el 1945-ben az önálló kolozsvári magyar tudományegyetemet.

Kézakézben.
A magyarrühellésben élenjáró
Uniunea Vatra Romaneasca kolozsvári lerakata,
valamint a
1940-1945 között menekült vagy deportált románok
egyesületének kolozsvári lerakata.
Deák Ferenc utca
(és a Főtéri Templom tornya)


kapualj gázcsövekkel
állami úszítás:
ne adjál a koldusnak,
mert kétszer annyit
keres,
mint te
Cercul militar

gothic klub
A funárista hagyaték:
mindenhová valamilyen román vonatkozású emléktáblát, szobrot.
Dr. Iulian Pop érdeme, hogy ő volt Kolozsvár első román polgármestere. 

Városháza, klasszicista

design-pad a Deák Ferenc utcában
Quillotine, funny statues csoport a fészbukkon


további képek + mégtovábbi képek

Ajánlott az utcában: Janis Pub + stencil