Katz és Bernat déligyümölcs nagykereskedése a Mihai Viteazu (Vitéz Mihály) téren (néhai Széchenyi)
(forrás: budun-archivum.tumblr.com)
wiki:
 |
| Mihai Viteazu (forrás: wiki) festő: Mişu Popp |
Vitéz Mihály a legtöbb forrás szerint 1558-ban született, egyesek szerint Pătraşcu cel Bun fejedelem házasságon kívüli gyermeke volt, mások szerint Pârvu Buzescué. A Buzeşti testvérek apja; édesanyja Teodora Cantacuzino, a Cantacuzino dinasztia sarja, Iane Cantacuzino testvére. Feltételezett apja és anyja egy kocsmáros nő görög származásúak voltak.
A Porta 1593-ban nevezte ki Havasalföld fejedelmévé. Azonnal megkezdte a tájékozódást nyugat felé és csatlakozott a törökellenes keresztény koalícióhoz (Szent Liga; további tagok pl:a pápai állam, Toscana, Erdély…). 1595-ben Sinan nagyvezír büntető hadjáratot indított ellene és elfoglalta Bukarest városát, de Gyurgyevó mellett az erdélyi csapatok Bocskai István vezetésével seregét tönkreverték. Mihály folytatta a harcot, de Báthory Zsigmond lemondása után szorult helyzetbe került. Délről a török, északról a lengyel párti moldvai vajda és Báthory András erdélyi fejedelem szorongatták. A Habsburgokat támogató Mihály számára az egyetlen kiút Erdély megtámadása volt. Miután követeket küldött Moszkvába, hogy szükség esetén a cárnál kapjon menedéket, 1599 őszén megindította hadait. Hamis kiváltságlevelet adott ki, mellyel a székelyeket és Brassó polgárait maga mellé állította. A Nagyszeben melletti Sellenberk határában, háromnapos csatában megütközött Andrással, de az ütközet kimenetele bizonytalan volt. Báthory azonban vereségként értékelte a csatát és Moldva felé futott, de a határ közelében a ráuszított székelyek megölték.
Mihály elfoglalta Erdélyt, de katonáit nem tudta fékentartani. Mindennaposak lettek a rablások, erőszakoskodások. A következő évben Moldvát is megszerezte kiűzve onnan a lengyeleket, de a kozák hadaktól vereséget szenvedett és Lengyelország elleni hadjáratának tervét fel kellett adnia. Ezután azonban az anarchiát megelégelő rendek Giorgio Basta kassai főkapitányt hívták be ellene. A Maros menti Miriszló mellett Mihály vereséget szenvedett, majd egy hónap múlva Báthory Zsigmond Moldvát, a lengyelek pedig Havasalföldet vették el tőle. Prágába menekült és itt ismét megnyerte Rudolf kegyét. A császár visszaküldte Erdélybe, ahol Basta oldalán harcolt Báthory Zsigmond ellen. Győzelmük után azonban a generális fölöslegessé vált szövetségesét vallon zsoldosaival megölette.
ajánlott: román-magyar utcanévváltó + Mihai Viteazu alvezérének szomorú sorsa (már akinek) és szobra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése