A nemesség az oroszlánban mindig a hősiesség és a nagylelkűség szimbolikus megjelenítőjét látta, mi is erősen feltételezzük, hogy itt is hasonlóan jellemezné magát a kapu vélhetően román tulaja (a kék színt a vegyes lakosságú területeken a románok használják, eltérően a magyarok által kedvelt zöldtől). Az ötágú korona a köznemesi rangot jelöli a címertani szabályok szerint (a hétágú a bárói, a kilencágú a grófi, a tizenegyágú pedig a hercegi rangot jelenteti).
"A korona (vagy koszorú) a kiválasztottság jelképe. Maga a kör alak a tökéletességet - s miután az ég jelképe is a kör - az éggel való szoros kapcsolatot is jelzi. Gyűrűként egyesíti azt ami fölötte és alatta van, de egyben a földi és az égi világ határát is kijelöli. Kifejezetten az Istentől származó hatalom jelképe is. A Bibliában a korona a tisztesség, az öröm, a nagyság, a dicsőség és az eschatologikus (a hittudomány ága, mely a világ sorsával és elmúlásának problémájával foglalkozik) győzelemjutalma illetve megjelenítője. Első szent királyunk görög eredetű neve is (Hagiosz) Sztephanosz latinra fordítva (Sancta) Coronát, azaz (Szent) koronát jelent.
A címer alapszíne a kék, az ég, a levegő, a víz színe, mely jelképesen utal a tisztaságra, az igazságra és a hűségre is." (Kacsóta címerének leírása)
No és azt tudtátok, kedves rádióhallgatóink, hogy a Gergényi által példaképének tekintett Fouché francia rendőrminiszter Napóleon által adományozott hercegi címerében egy arany oszlopra tekeredő kígyót találunk. Ezen már a kortársak is jókat somolyogtak, mint „beszélő címeren”. Itt most hosszasan elpoénkodhatnánk azon, hogy Gergényink vaj' milyen címert kapott Gyurcsitól... ha nem kapott volna az első adandó alkalommal egy hálatelt seggberúgást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése