2011. február 21., hétfő

cafe enigma

Nume Enigma Cafe
Adresă
Centru » Str. Iuliu Maniu nr. 12 (am. Szentegyház utca, félúton Avram Iancu és a Főtér között)

Csendes utca a kolozsvári belvárosban, romos belső, egy lehulló tégla átszakította a napernyőt. Árak is vannak, diákkocsma létére khm.

repül a nehéz kő

szöveglopás a transindex bloodymary rovatából:

Szentegyház utca
Mr. Green
Amikor beléptem, az első benyomásom az volt, hogy nagyobb, mint amekkorára emlékeztem. Helyenként kellemesen romos, zuzmós falak, ropogó apró kavics a földön, kényelmesnek tűnő kerti padok, székek, és egyéb ülőalkalmatosságok. Jólesően heterogén berendezés, kicsit olyan összeverbuvált jellege van, de nem zavaró.
Csak néha hallatszik be az útról holmi autózúgás, amúgy elég csendes és nyugodt környezet. Az a fajta hely, ahol hajnalig lehet filozofálni az élet nagy kérdéseiről a haverokkal, feltéve ha a pincérek hagyják.
Kissé meglepő és mondhatni kellemetlen élmény volt az egyik napról a másikra 1 lejjel dráguló sör (egy Beck’s most már 6 lej), viszont ez jó eséllyel a fesztivál számlájára írható, akárcsak a nem éppen higiénikus mellékhelység.
A kiszolgálás is hagy némi kívánnivalót maga után, ugyanis a pincérek kevesen vannak egy ekkora méretű publikum ellátásához. A pincérekből mindössze kettő volt a kerthelységbe „beosztva” szolgálatra, és nem tudtak elég hatékonyak lenni, láthatólag nem is akartak a helyzet magaslatára emelkedni. Apró kellemetlenségek ezek, van, aki ezt nagyon zavarónak találja, van, aki nem annyira. Ha átveszed a hely hangulatát, akkor biztos nem fogsz sokáig azon problémázni, hogy hol késik a következő söröd…

dohányozni szabad
Ms. Red
A hely kellemes, már ami a szó szoros értelmében vett helyszínt és a berendezést illeti. És ezzel el is soroltam mindent, ami kellemes az Enigmában. Jöjjön a szívlapát.
A hely drága – 5 lej a legolcsóbb sör (azaz pofából szerepel az itallapon Bergenbier is normális áron, de az éppen mindig elfogyott). Az első csuklás után jön a másik, amikor helyben kifizettetik velem. Úgy látszik, nem feltételezik rólam, hogy ha van 5 lejem egy sörre, derogál nekem fizetés nélkül távozni. Azt sem feltételezik rólam, hogy talán máskor is ide szeretnék jönni, és ezért kifizetem a sörömet.
Eltelik néhány nap, és amikor venném elő az 5 lejt az aktuális sörre, rám szólnak, hogy csucsu, az már 6 lej. Persze rögtön feltevődik a kérdés: akkor holnapután 7 lesz, nyár végére meg ki se merem számolni, mennyi?
Hogy a teraszon zajló TIFF-vetítések miatt emelték meg az árát, az engem mit sem vigasztal, sőt, így még csúnyább húzásnak tartom, amiért nem volt elég nekik az amúgy is többszörösére ugró forgalomból adódó plusz nyereség.


sörözésre találták fel

romos Titok
Szentegyház/Iuliu Maniu 12. szám, a szabadtéri vetítések egyik helyszíne
>> TIFF INSIDE: Mihai Chirilov egy napja >>
De sebaj, az Enigmában lehet ingyen is üldögélni: amikor egyedül surranok be az ajtón, elhúzok a budoárszerű, sötét belső termek előtt – oda amúgy sosincs kedvem beülni, kriptaszerűen nyomasztó a hangulat. Utána leülök egy olyan társasághoz, akik már rendeltek, és íme: negyven percen keresztül lélek se jár arra.
Pedig én meg szeretnék inni egy kávét, de a pincért sem leszólítani, sem lemeszelni sem lehet, lévén hogy közelünkbe sem dugja az orrát. Akkor már legalább ingyér’ pisil egyet az ember. Azaz pisilne, ha lenne hol.
A saccperkábé százötven, talán kétszáz férőhelyes vendéglátóipari kétség összesen kettő darab vécéfülkével rendelkezik, ezen aztán osztozzanak lányok, fiúk, bent és kint ülők. És még meg is néznek csúnyán, amikor a férfiak számára kijelölt, amúgy a másiktól semmiben nem különböző lyukba zárkózom be, lévén hogy éppen az szabad.
Ha lehet egy kérésem: ne hívjatok az Enigmába kocsmázni.

kétes védelem lehulló téglák ellen


Enigma, mint Titok
Mr. Grey
Tudom, hogy elfogult vagyok a kerthelyiségekkel szemben. Egyszerűen szimpatikusak. Jó, ha ropog a murva az ember lába alatt, és az sem zavar, ha kicsit beleszorulnak a székek. És az sem, hogy a kovácsoltvas-mintázatú asztalra csak statégiai pontokon helyezheted el az italodat. A Szentegyház / Iuliu Maniu utca amúgy is a kerthelyiségek hazája vagy mije Kolozsváron – lejjebb az utcában hajdanán az Ursus működtetett egy sörudvart (kertet, a hely azóta üres és romos).
Tény, hogy az Enigma nem a legolcsóbb helyek közé tartozik Kolozsváron, de erre az a válasz, hogy nem sört, hanem koktélt érdemes itt inni. A likőrös jegeskávét ajánlani tudom. Pirospont jár azért, hogy a jegestea valódi teából készül (igaz, filteres, de legalább nem Nestlé és társai). Negatívum, hogy minden egyes kört ott, az asztalnál kell fizetni – valószínűleg korábban többen próbálták az ajtón kislisszolással megkerülni az Enigma árpolitikáját. Ezzel együtt kicsit pofátlan, amit művelnek az Enigmások.
De mondom, elfogult vagyok a kerthelyiség műfajával szemben. Jó lenne egy egész nyarat ellebzselni egy ilyenszerű kocsma törzsvendégeként, és közben megírni életem főműveit, már ha lennének.

árlap

Nincsenek megjegyzések: