Kolozsvár: Deák Ferenc utca (Eroilor/Hősök utca) I. rész

Félgyalogos útca, Kolozsvár korzója, mely a Főteret (Uniri) a Bocskai térrel (utóbbi erősen nemzetivé átépítve) összeköti.

Térkép a Belvárosról, a régi magyar utcanevek feltüntetésével

Az utca korábbi román neve Petru Groza volt (a második világháború utáni első román miniszterelnökről), jelenleg Eroilor vagyis Hősök utcája. Látnivalók:

Kendeffy-palota
Minorita templom
Bolyai János szülőháza
Memorandisták emlékműve

Az utca gyalogos zónájában működik Románia legnagyobb WiFi hotspotja, amely ingyenes hozzáférést biztosít az internethez

The biggest quillotine in Kolozsvár (Cluj, Romania)

Nagyobb térképre váltás

Szöveg kolozsvar.ro, fotók sk.

Cercul Militar (Tisztikör)

A Bethlen utcan túl a Tisztek Haza modern épületét találjuk. Ezt a Kereskedelmi és Iparkamara építette, Ion Anton Popescu bukaresti mérnök tervei szerint, tözsdepalotának. A négyszintes épületben a tőzsdetermen kivul erkélyes mozit, kávéházat, bárt, tánctermet is kialakítottak. 1931. november 29-én tartottak ünnepélyes megnyitóját. Mivel az iparkamara nem tudta fizetni a költségeket, a hitelező Albina Bank tulajdonaba ment at az épület; az 1940-es évek végén államosították, s a hadsereg kapta meg.

Hozzáadott érték:

Cercul Militár, Tisztikaszinó
a Deák utca és a Bocskai tér sarkán

az épületet
Ion Antin Popescu
tervezte

A Kiraly utcabol akár az Egyetem utcán és a Főtér déli során végigmenve, akár a Minorita utcán, illetve a Bethlen utcán keresztül, akár a Bábszínház átjáró udvarát használva, a Deák Ferenc utcába jutunk. Tekintélyes szélessége s a Főtérbe való nyílt betorkollása sejteti, hogy ez volt a középkori város főutcája. A Főtér folytatásának számított: középen a piacosok helyezkedtek el, járdái miatt a mult században sétalóutcává lett.

A várfal irányában az utca rendre szűkül. Hagyományos neve a Közép utca. Miután a várfalon és a téren túl keleti irányban folytatása is kiépült, ez lett a Belső-, az pedig a Külső-Közep utca. A századfordulón a ''haza bölcséről'', Deák Ferencről nevezték el, azután viselte I. Ferdinand felesége, Maria királyné (Regina Maria), Molotov, Dr. Petru Groza nevet. 1990-től Hősök útja (Bulevardul Eroilor), emlékeztetve az 1989-es tragikus eseményekre, amikor is a Főtér felőli végén, a Városháza és a Continental Szálló közötti szakaszon kezdődött az a tüntetés, amely a Ceausescu-diktatúra végét jelentette. A Continentalnál estek el az első hősök. Ott több emléktábla is utal rájuk. Az utca Főtér felőli mindkét oldalán valamikor reneszánsz házak állottak, ezekből ma már csak egy-egy boltozat, szemöldökkő maradt meg. A XIX. század elején ide is többnyire két-három telket egyesítő főúri paloták, módos polgárházak épültek, melyeknek egy része a XX. század fordulóján újabb módosításokon, esetleg teljes átépítésen esett át.

a Bábszínház átjáró

titkos átjáró, belső udvar a Bábszínháznál

bomba, graffiti, érdektelenség

Memorandisták, nyaktiló, tetején a tízparancsolat kőtábláival

Memorandisti
Funar építészeti öröksége

A Városháza előtt a járdaszigeten a Memorandisták 1994-ben emelt, guillotine-ra emlékeztető harangos emlékműve áll. Mint a Redutnal utaltunk ra, 1894-ben zajlott ez a per, s annak századik évfordulóját ünnepelték e méreteiben eltúlzott ''műalkotás'' leleplezésével. (...) A Deak Ferenc utca járdaszigeten 1915-től 1919-ig már állt egy szobor: Kolozsvari Szeszak Ferenc alkotasa, a Kárpátok Őre. Az első vilagháború hősi harcaira és áldozataira emlékeztetőn állitották ide, s lepleztek le 1915. augusztus 18-an, Ferenc József születésnapján. Egy ötlépcsős emelvényre helyezett székelykapu-fedél alatt magyaros mintájú köpenyegben őrt álló, kezében fegyvert tartó katonát ábrázolt.

Minorita templom és rendház

Minorita templom és rendház,
ma görög katolikus templom
köszönet a Pápának: 1924-ben a román rendőrség erőszakkal költöztette ki az önmagukat elbarikádozó ferences (értsd. magyar) szerzeteseket.
.........................................................
A történelem megismételte önmagát, mikor 1998 március 13-án a görögkatolikusokat nem engedték be az ugyancsak román ortodox hívek

1924-ben IX. Piusz pápa a görög katolikus egyháznak adta a templomot, hogy a kolozsvár-szamosújvári püspöki székhely katedrálisa legyen. 1948-ban, a görög katolikus egyház betiltásakor a templom a Román Ortodox Egyház használatába került.
A rendszerváltás után a görög katolikus püspökség kérte az ortodox püspökségtől az ingatlan visszaadását. Mivel a kérést elutasították, hosszas pereskedés következett. Végül 1998. február 20-án a ploieşti ítélőtábla a görög katolikusoknak ítélte a templomot, amit március 13-án reggel a görög katolikusok vissza is foglaltak. Március 20-án 1500 ortodox pap tartott körmenetet Kolozsvár belvárosában tiltakozva a templom görög katolikus kézre kerülése ellen.

A 10-es szám a Minorita-templom és rendház. A minoriták első kolozsvári temploma és rendháza a Farkas utcában volt: a mai református templom. Aztán a reformáció idején, 1556-ban elűzték őket, s csak 1724-ben kaptak engedélyt a visszatelepedésre, akkor is csak a várfalakon kívülre. A mai Szentpéteri-templom mellett húzták meg magukat, míg 1760 körül megvették az e helyen álló Henter-házat. A tanács azonban csak 1765 után engedte meg, hogy a szerzetesek beleköltözzenek. Itt aztán imaházat alakítottak ki, hosszas alkudozással megvették a szomszédos telkeket, s elhatározták, hogy templomot építenek. A tervező, az építők nevét nem ismerjük, a munkálatok 1778-1779-ben folyhattak, de a tornyot rosszul alapoztak meg, mert 1779 szeptemberében összeomlott, a már fedél alatt levő hajót is megrongálta, s egy embert maga alá temetett. A torony újjáépítésére Mária Terézia adott pénzt, s a tervek elkészítésére a Bánffy-palotánál dolgozó Johann Eberhard Blaumannt kérték fel. Őt dicséri ez a harmonikus, érett barokk homlokzat es torony. A latin nyelvű kronosztichonos feliratbol (IsthaeC tUrrIs erat trIstI prostrata rUina / restItUIt CleMente / aUgUsta TheresIa Dono. [Ez a torony gyászosan összeomlott, a felséges Terézia kegyes adományából ujjáépült]) az 1782-es évszám olvasható ki. A toronytető az 1798-as tűzvészkor leégett, azutan csak egy ideiglenes sisakot kapott, mig a mult század végen helyreállították eredeti barokk tetőzetet.

terjeszkedő
vallásosság
(Deák Ferenc utca)

A templom 44 méter hosszú, 15 méter széles, hajójának belső magassága 13 méter, tornya 26 méter. Homlokzatának érdekessége enyhén ívelő megoldása: a torony nem szögletesen kapcsolódik a hajó zárófalához, hanem beleolvad a homlokzatba, dinamikus hatást keltve. 10 méter magasan a homlokzatot párkány zárja le, ez választja el a toronytól, s dór fejezetes, dupla falpillérek biztosítják a függőleges tagolást. A templomban hét szép barokk és empire síremlék volt. Különösen a császári helyőrség tisztjei, az örmény kereskedőcsaládok jártak ide, támogatták pénzükkel a rendet s temetkeztek a kriptába. A múlt századfordulón a fiatal asszonyok és lányok látogatták a vasárnap déli misét, melyet ''szépek miséjeként'' ismert a köztudat. 1908-ban Lohr Ferenc finom freskókkal díszítette a mennyezetet.

A főhatalomváltozást követően a pápa a román görög katolikusoknak adta a templomot székesegyházul (1926), aztán 1948-ban ez is az ortodoxoké lett, ikonosztázzal fedték el az oltárt, a belső teret, a freskókat a felismerhetetlenségig befüstölték, a magyar múltról tanúskodó síremlékeket pedig egytől egyig elpusztították. A görög katolikusok vallásuk 1990-es újbóli engedélyezése után harcba indultak e templom visszaszerzéséért. Miután 1998 februárjában a bukaresti ítélőtábla is őket nyilvánította jogos tulajdonosoknak, március 13-án kisebb dulakodással sikerült visszafoglalniuk a templomot.

A rendház magvát a Henter barokk egykori háza alkothatta, a háromféle boltozástípus mutatja, hogy ahhoz még két házat csatoltak, egységes homlokzatot alakítva ki az épületnek. A templom melletti Henter-ház reneszánsz emléke a kiskapunál latható szemöldökkő. Az emeleti ablakok fogrovatkos parkanyzatait valamelyik reneszansz ablakkeretrol mintaztak. A középső ablakközt a minorita rend es alatta a Haller-család nagymeretű, egykor színes címere díszíti. A Hallerek e rendház jótevői, patrónusai lehettek.

A foldszint ablakait egykor barokk rácsok védelmezték, a századforduló óta összevissza vágott kirakatok foglalták el helyüket. 1995-ben a rendház-épületet is visszakapták a görög katolikusok, ide rendeztek be esperesi hivatalukat.

új betelepülő a Deák Ferenc utcába,
Kolozsvár

ortodox pap

Bolyai szülőháza

A szemben levő páratlan számozású oldal sarokházáról már a Főter kapcsán írtunk. A hattengelyes, kétemeletes, a múlt század első felére utaló klasszicista homlokzatú ház (3. sz.) a Kereskedelmi és Iparkamara székhelye volt a századfordulót követő évekig. Azelőtt jómódú polgár háza lehetett, akárcsak a három-négytengelyes 5-os és 7-es számú épületek. A Bolyai utca felől számozott sarokház, századunk elejen a Valyi Gabor egyetemi tanar tulajdona, ket emléktáblájáról nevezetes, mindkettő arra emlékeztet, hogy itt született - édesanyja családjának házában - 1802. december 15-en Bolyai János, a legnagyobb magyar matematikus. A Deak Ferenc utca felé néző táblát - az erkély fölé - a kolozsvári egyetem állíttatta 1902-ben, a kis utca fele néző, fehér márvanyból készültet, kétnyelvű feliratával a Román Akadémia 1952-ben. A keresztutca is Bolyai János nevet viseli, s róla neveztek el 1945-ben az önálló kolozsvári magyar tudományegyetemet.

Kézakézben.
A magyarrühellésben élenjáró
Uniunea Vatra Romaneasca kolozsvári lerakata,
valamint a
1940-1945 között menekült vagy deportált románok
egyesületének kolozsvári lerakata.

Deák Ferenc utca
(és a Főtéri Templom tornya)

kapualj gázcsövekkel

állami úszítás:
ne adjál a koldusnak,
mert kétszer annyit
keres,
mint te

Cercul militar

gothic klub

A funárista hagyaték:
mindenhová valamilyen román vonatkozású emléktáblát, szobrot.
Dr. Iulian Pop érdeme, hogy ő volt Kolozsvár első román polgármestere.