A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kolozsvár. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kolozsvár. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. november 10., csütörtök

Őrizetbe vették Kolozsvár polgármesterét

Sorin Apostu
Őrizetbe vette a román korrupcióellenes ügyészség Sorin Apostut, Kolozsvár polgármesterét, akit azzal gyanúsítanak, hogy felesége ügyvédi irodáján keresztül százezer euró kenőpénzt fogadott el közbeszerzési pályázatok odaítéléséért.

 A román média a korrupcióellenes ügyészség közleményét idézte, amely szerint Apostu 2009 és 2011 között kenőpénzt fogadott el üzletemberektől, akiknek vállalkozásai közbeszerzési pályázatokat nyertek a kolozsvári polgármesteri hivatalnál. A sajtó tudni véli, hogy az egyik köztisztasági vállalattal megkötött szerződésről, valamint a polgármesteri hivatal alárendeltségébe tartozó vállalatok gépkocsiparkjainak felújítására vonatkozó megállapodásról van szó. Az ügyészek szerint Apostu a kenőpénzt felesége ügyvédi irodáján keresztül kapta meg, amely fiktív tanácsadói szolgáltatásokkal fedezte az ügyészek szerint jogosulatlanul kapott összeget. Ezért az elöljáró feleségét is kihallgatták, akit szintén őrizetbe vettek az ügyészek.

Az illetékes bíróság várhatóan csütörtökön dönt arról, hogy a polgármestert és feleségét vizsgálati fogságba helyezik-e vagy sem. Apostu a román kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PD-L) színeiben nyert polgármesteri mandátumot 2009-ben, miután Emil Boc volt elöljárót miniszterelnökké nevezték ki. Apostut a román sajtó Bochoz közelálló személynek tartja, hiszen ez utóbbi teljes mellszélességgel támogatta Apostu megválasztását, aki Boc 2004 és 2009 közötti polgármesteri mandátuma alatt a hivatal egyik fontos részlegét vezette.

Apostu jelenleg a PD-L Kolozs megyei szervezetének alelnöke is. A román korrupcióellenes ügyészek az elmúlt napokban több PD-L-es önkormányzati vezető ellen is nyomozást indítottak. Radu Bica, a Kolozs megyei önkormányzat demokrata párti alelnökét ugyancsak korrupció miatt helyezték vizsgálati fogságba. Ő a Kolozsváron nemrég megépült stadion karbantartási szerződésének kedvezményes elbírálása miatt kapott állítólag kenőpénzt. (index)

2011. május 24., kedd

Piros-sárga-kék Kolozsvár

Azoknak, akik torkuk szakadtáig fasisztáznak Budapesttől Washingtonig. Azoknak a korlátolt egyéneknek, akik a nacionalizmust csak magyar jelzővel ellátva értik, használják. Jószándékúak, szimpla hülyék és politikus csúszómászók vegyesen.

Mátyás király 2005
(forrás: nemtudom)
A kolozsvári főtéren, melynek mai neve Egyesülés tér, emlékeztetvén magyarokat és románokat a trianoni döntés, mely köztudomásúlag egy évezredes álom beteljesülése volt. Kolozsvár ősi román jellegét az ősi román nemzeti színekkel hajsúlyozandó, padon, kukán, parkolásgátlón.

"A köztérségek dekorativizmusa mintát szolgáltat az egyszerű ember intim szférájának számára, és egy ilyen modell követése sokat mond az emberi lélek elfojtott büszkeségéről és kisebbrendűségi komplexusáról. A frusztrációból aztán tett lesz a képzeletben, és a félénkség eltűnik a szimbólum világában, képzeletbeli hősiességgé válva." (Transindex)


rendes, becsületes, hazafias, nemzeti kuka 2004
(kép forrása: keresem)
forrás: Orbán Katalin, Transindex
forrás: Orbán Katalin, Transindex

Pl. Buzás Sándor rendes román hazafi, nem egy horthysta!
(kép forrása: Transindex, Duo Van Der Mixt
aka  Mihai Pop és Christian Rusu)

A közvetlen üzenet a polgár mozgósíthatóságáról szól, valamint arról, hogy az imádja, ha manipulálják. Színes tárgyai ezt jelzik: "számítsanak rám, uraim! Én egy vagyok a sokak közül... (Transindex)

Ezt már népi kezdeményezés :)))
(kép forrása: Transindex, Duo Van Der Mixt
aka  Mihai Pop és Christian Rusu)
(kép forrása: Transindex, Duo Van Der Mixt
aka  Mihai Pop és Christian Rusu)
ajánlott olvasnivaló vasárnap délutáni emésztéshez:

mandiner a posztfunárista, átépített Főtérről + Kolozsvár blog

2011. május 22., vasárnap

Kolozsvár, a néhai minoriták temploma (thnx, Pápa)

Kolozsvár, a néhai Minoriták temploma, ma Catedrala Schimbarea la Față din Cluj
Minorita templom és rendház + keresztény törzsi háború


Minorita templom és rendház,
ma görög katolikus templom
köszönet a Pápának: 1924-ben a román rendőrség erőszakkal költöztette ki az önmagukat elbarikádozó ferences (értsd. magyar) szerzeteseket.
.........................................................
A történelem megismételte önmagát, mikor 1998 március 13-án a görögkatolikusokat nem engedték be az ugyancsak román ortodox hívek

1924-ben IX. Piusz pápa a görög katolikus egyháznak adta a templomot, hogy a kolozsvár-szamosújvári püspöki székhely katedrálisa legyen. 1948-ban, a görög katolikus egyház betiltásakor a templom a Román Ortodox Egyház használatába került.
A rendszerváltás után a görög katolikus püspökség kérte az ortodox püspökségtől az ingatlan visszaadását. Mivel a kérést elutasították, hosszas pereskedés következett. Végül 1998. február 20-án a ploieşti ítélőtábla a görög katolikusoknak ítélte a templomot, amit március 13-án reggel a görög katolikusok vissza is foglaltak. Március 20-án 1500 ortodox pap tartott körmenetet Kolozsvár belvárosában tiltakozva a templom görög katolikus kézre kerülése ellen.


A 10-es szám a Minorita-templom és rendház. 


A minoriták első kolozsvári temploma és rendháza a Farkas utcában volt: a mai református templom. Aztán a reformáció idején, 1556-ban elűzték őket, s csak 1724-ben kaptak engedélyt a visszatelepedésre, akkor is csak a várfalakon kívülre. A mai Szentpéteri-templom mellett húzták meg magukat, míg 1760 körül megvették az e helyen álló Henter-házat. A tanács azonban csak 1765 után engedte meg, hogy a szerzetesek beleköltözzenek. Itt aztán imaházat alakítottak ki, hosszas alkudozással megvették a szomszédos telkeket, s elhatározták, hogy templomot építenek. A tervező, az építők nevét nem ismerjük, a munkálatok 1778-1779-ben folyhattak, de a tornyot rosszul alapoztak meg, mert 1779 szeptemberében összeomlott, a már fedél alatt levő hajót is megrongálta, s egy embert maga alá temetett. 


Catedrala Schimbarea la Faţă 
(Az Úr Színeváltozása-székesegyház).
kép forrása: wiki
A torony újjáépítésére Mária Terézia adott pénzt, s a tervek elkészítésére a Bánffy-palotánál dolgozó Johann Eberhard Blaumannt kérték fel. Őt dicséri ez a harmonikus, érett barokk homlokzat es torony. A latin nyelvű kronosztichonos feliratbol (IsthaeC tUrrIs erat trIstI prostrata rUina / restItUIt CleMente / aUgUsta TheresIa Dono. [Ez a torony gyászosan összeomlott, a felséges Terézia kegyes adományából ujjáépült]) az 1782-es évszám olvasható ki. A toronytető az 1798-as tűzvészkor leégett, azutan csak egy ideiglenes sisakot kapott, mig a mult század végen helyreállították eredeti barokk tetőzetet.


A templom 44 méter hosszú, 15 méter széles, hajójának belső magassága 13 méter, tornya 26 méter. Homlokzatának érdekessége enyhén ívelő megoldása: a torony nem szögletesen kapcsolódik a hajó zárófalához, hanem beleolvad a homlokzatba, dinamikus hatást keltve. 10 méter magasan a homlokzatot párkány zárja le, ez választja el a toronytól, s dór fejezetes, dupla falpillérek biztosítják a függőleges tagolást. A templomban hét szép barokk és empire síremlék volt. Különösen a császári helyőrség tisztjei, az örmény kereskedőcsaládok jártak ide, támogatták pénzükkel a rendet s temetkeztek a kriptába. A múlt századfordulón a fiatal asszonyok és lányok látogatták a vasárnap déli misét, melyet ''szépek miséjeként'' ismert a köztudat. 1908-ban Lohr Ferenc finom freskókkal díszítette a mennyezetet.

A főhatalomváltozást követően a pápa a román görög katolikusoknak adta a templomot székesegyházul (1926), aztán 1948-ban ez is az ortodoxoké lett, ikonosztázzal fedték el az oltárt, a belső teret, a freskókat a felismerhetetlenségig befüstölték, a magyar múltról tanúskodó síremlékeket pedig egytől egyig elpusztították. A görög katolikusok vallásuk 1990-es újbóli engedélyezése után harcba indultak e templom visszaszerzéséért. Miután 1998 februárjában a bukaresti ítélőtábla is őket nyilvánította jogos tulajdonosoknak, március 13-án kisebb dulakodással sikerült visszafoglalniuk a templomot.






A rendház magvát a Henter barokk egykori háza alkothatta, a háromféle boltozástípus mutatja, hogy ahhoz még két házat csatoltak, egységes homlokzatot alakítva ki az épületnek. A templom melletti Henter-ház reneszánsz emléke a kiskapunál latható szemöldökkő. Az emeleti ablakok fogrovatkos parkanyzatait valamelyik reneszansz ablakkeretrol mintaztak. A középső ablakközt a minorita rend es alatta a Haller-család nagymeretű, egykor színes címere díszíti. A Hallerek e rendház jótevői, patrónusai lehettek.

 A foldszint ablakait egykor barokk rácsok védelmezték, a századforduló óta összevissza vágott kirakatok foglalták el helyüket. 1995-ben a rendház-épületet is visszakapták a görög katolikusok, ide rendeztek be esperesi hivatalukat.


cím: Kolozsvár (Cluj, Romania)  
Bulevard al Eroilor, nr. 10.

2011. május 21., szombat

Mátyás király szobra restaurálás után

„A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldova-bányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult”. (Iorga-Funar produkció)

Ezen az oldalon lehet szavazni a kolozsvári Ziua internetes oldalán, hogy ne kerüljön vissza a régi Funar-tábla a hazugságaival a frissen felújított Mátyás szoborcsoport talapzatára:

http://www.ziuadecj.ro/eveniment/sondaj-ziuadecjro-ce-ar-trebui-sa-faca-primaria-cu-placuta-lui-iorga--66520.html

Erre a szövegre szavazzatok:

Sa renunte cu totul la expunerea ei

azaz: "Mondjanak le teljesen a visszahelyezéséről"

Mégha nem is ez lenne a letiltás biztos eszköze, az újság véleménye is ér valamit majd! Ez is egy segítség lehet...

Küldjétek el ismerőseiteknek is az értesítést!

részletek a fészbukkon

Mathias Rex

Mátyás szobra és a Iorga-féle megállapítás


A kolozsvári önkormányzatban nem tárgyaltak a vitatott tábla visszahelyezéséről
CIKK | ÁPRILIS 23, 2011 - 09:17 | BEKÜLDŐ: N.N.
A kolozsvári polgármesteri hivatalban nem tárgyaltak arról, hogy visszahelyezzék-e a Mátyás király szoborcsoport talapzatára azt a táblát, amely egy román történész vitatott megállapítását tartalmazza – jelentette ki csütörtökön László Attila, a város alpolgármestere.


Az elöljáró azt követően nyilatkozott, hogy Radu Moisin, a város másik alpolgármestere egy helyi román lapnak kijelentette: a polgármesteri hivatal kérvényezni fogja az illetékes regionális műemlékvédelmi bizottságnál a szóban forgó felirat visszahelyezését a szoborcsoport fő alakját tartó talapzatra vagy a szobor közelébe.
Ez a felirat Nicolae Iorga egykori történész Mátyás királyról szóló megállapítását tartalmazza. A táblán a következő mondat olvasható: „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Moldova-bányán, amikor a győzhetetlen Moldva ellen indult”.
László Attila elmondta, hogy ezt a táblát először a szélsőségesen nacionalista és fasiszta eszméket valló, a két világháború között tevékenykedő Vasgárda tagjai helyezték fel a szobor talapzatára 1932-ben. Az 1940-es magyar bevonulás után eltávolították a táblát, majd 1992-ben a nacionalista Gheorghe Funar volt polgármester kezdeményezésére került ismét vissza a szobor talapzatára. A feliratot a szoborcsoport tavaly befejeződött restaurálása nyomán távolították el a talapzatról.
Magát a kezdeményezőt, Radu Moisint nem sikerült megkérdezni. A polgármesteri hivatal sajtóosztálya nem tudta megerősíteni László Attila közlését, vagyis nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy a hivatal kérvényezte-e vagy sem a tábla visszahelyezését a műemlékvédelmi bizottságtól. A Mátyás király szoborcsoport ugyanis műemléknek számít, ezért ennek a testületnek a jóváhagyásával lehet csak visszahelyeztetni a táblát.
Adrian Borda műépítész, a Kolozs megyét is magában foglaló romániai regionális műemlékvédelmi bizottság tagja elmondta, hogy a legutóbbi ülésükig nem kaptak a tábla visszahelyezésére vonatkozó megkeresést.
A műépítész személyes véleményének is hangot adott. Elmondta: szerinte kicsi a valószínűsége annak, hogy a bizottság jóváhagyja a tábla visszahelyezését, hiszen Funar annak idején műemlékvédelmi és építkezési engedély nélkül, tehát törvénytelenül helyezte el a talapzatra a feliratot. Borda szerint a bizottság ugyanis már akkor sem értett egyet ezzel az ötlettel.

SONDAJ ziuadecj.ro: Ce ar trebui să facă Primăria cu plăcuța lui Iorga?
de Ziua de Cluj, 13 mai 2011, 09:28 citiri:16682, comentarii:61
Plăcuța lui Nicolae Iorga, care s-a aflat pe monumentul lui Matthias Rex, dar nu mai este acolo, naște multe controverse în oraș. Și în afara lui.


Plăcuța fostă pe monumentul lui Matei Corvin, ”Biruitor în toate războaiele, învins doar la Baia, de propriul său popor” (N. Iorga), divizează Clujul. Românii, în cea mai mare parte, cer reamplasarea ei, iar o bună parte dintre maghiari nici nu vor să audă. La mijloc au picat 30 de intelectuali din Cluj și Iași, care cer ca plăcuța să fie expusă.


”Nu este obligatoriu ca ea să fie reamplasată pe monument. Poate fi la fel de bine expusă într-un muzeu. Noi cerem ca ea să nu se piardă, pentru că face parte din istoria monumentului” a explicat academicianul Ioan Aurel Pop.


Istoricul clujean Vasile Lechinţan se conduce după principiul ”ori la bal, ori la spital”. El cere ca, dacă plăcuţa lui Nicolae Iorga nu va fi reinstalată pe statuia lui Matei Corvin, atunci actuala inscripţie - "Matthias Rex" - să fie înlocuită cu "Mathias Kiraly", pentru că aceasta este cea originală. ziuadecj.ro vă invită la dezbatere. Ce ar trebui făcut cu plăcuța lui Iorga?

2011. március 12., szombat

Középkori Kolozsvár (poszter)


A poszterek A2-s méretben megvásárolhatóak a Donát Alapítványnál.
A középkori Kolozsvárt idézi Kürti Andrea rajza, amelyet most falikép formájában bocsátunk az olvasóink rendelkezésére.
Reméljük, hogy sok gyermekszobát, osztálytermet díszít majd ez a kép. Ezzel készülünk a Kolozsváros. Milyen város? remélhetőleg hamarosan elkészülő második kiadására, a román nyelvű kiadásra, illetve a II. Kolozsvári Magyar Napokon bemutatandó következő kötetre, amely az Erdélyi Fejedelemség és a reneszánsz korszakával foglalkozik.
Részletek itt:
http://kolozsvarosmilyenvaros.blogspot.com/

2011. február 28., hétfő

Késő-Ceausescu styl

A legjobb, a mi panelből adható. Luxuspanel a Kárpátok Géniuszának utolsó éveiből.
A Nicolae Titulescuról elnevezett Pata utca eleje.


hasonló panelbarokk a Marasti lakónegyedben

Roland Garros

Merész


Rolland Garros


nr. 2 Strada Horea (Állomas utca)
Kolozsvár 400038, Románia
0264 434 952

2011. február 26., szombat

Kolozsvár, Cipariu tér, görög katolikus templom

Görög katolikus templom a Cipariu téren. Elfogyott menet közben a pénz egy újabb hatalmas templom felépítésére, már egy évtizede torzítja a várost.



P-ţa Cipariu (Heltai tér)

2011. február 25., péntek

a Sztanka

Ez is első román Kolozsváron, éljen Funár.

Stanca


Dr. Dominic Stanca
1892 - 1979
intemeietorul acestui
"Spital de femei"

primul spital romanesc

din Cluj -martie 1919.
22.oct.1992

Dominik Stanka alapította első női román korház Kolozsváron, 1919-ből.
Jelenleg szülészet.




cím: Külső Magyar út, Bdul 21 Decembrie 1989
további kolozsvári képek
kapcsolódó: az első román polgármester, az első román iskola, Baba Novac

Horia Sima Forever


Fasza kis logikatanár, aki egy fasiszta-antiszemita Vasgárda vezetőjeként írta be nevét a wikipédiába. A román Szálasi, de ő megúszta a kötelet, spanyol számüzetésben halt meg, a rendszerváltást megérve.

Horia Sima (July 3, 1907—May 25, 1993) was a Romanian fascist politician. After 1938, he was the second and last leader of the fascist and antisemitic para-military movement known as the Iron Guard.

A Vasgárda (románul Garda de Fier) nacionalista, antiszemita és magyarellenes náci mozgalom volt Romániában 1927-től a második világháború éveiig.



2011. február 22., kedd

Az első román iskola Kolozsváron

funarista emléktábla, visszafogottan úszító stylben


In aceasta cladire si-a avut sediul
prima scoala romaneasca 
din Cluj-Napoca.

Infiintata in anul de gratie 1853, dupa secole de intuneric si intoleranta.

Dezvelita la 24 aprilie 1998.

Ebben az épületben volt a székhelye Kolozsvár-Napoca első román iskolájának.
Megalapítva az 1853-as kegyelmes évben, évszázadok sötétsége és intoleranciája után.



Napoca utca 8
(Belső Szén  > Jókai > ma Napoca)

Ha Funárgyuri, akkor ez az emléktábla is emlékezetes. A komcsik még megelégedtek a Szabók Bástyájának kertjének szoborral való beültetéséről (hja, minden román hősnek szobrot Kolozsvárra)

2011. február 21., hétfő

cafe enigma

Nume Enigma Cafe
Adresă
Centru » Str. Iuliu Maniu nr. 12 (am. Szentegyház utca, félúton Avram Iancu és a Főtér között)

Csendes utca a kolozsvári belvárosban, romos belső, egy lehulló tégla átszakította a napernyőt. Árak is vannak, diákkocsma létére khm.

repül a nehéz kő

szöveglopás a transindex bloodymary rovatából:

Szentegyház utca
Mr. Green
Amikor beléptem, az első benyomásom az volt, hogy nagyobb, mint amekkorára emlékeztem. Helyenként kellemesen romos, zuzmós falak, ropogó apró kavics a földön, kényelmesnek tűnő kerti padok, székek, és egyéb ülőalkalmatosságok. Jólesően heterogén berendezés, kicsit olyan összeverbuvált jellege van, de nem zavaró.
Csak néha hallatszik be az útról holmi autózúgás, amúgy elég csendes és nyugodt környezet. Az a fajta hely, ahol hajnalig lehet filozofálni az élet nagy kérdéseiről a haverokkal, feltéve ha a pincérek hagyják.
Kissé meglepő és mondhatni kellemetlen élmény volt az egyik napról a másikra 1 lejjel dráguló sör (egy Beck’s most már 6 lej), viszont ez jó eséllyel a fesztivál számlájára írható, akárcsak a nem éppen higiénikus mellékhelység.
A kiszolgálás is hagy némi kívánnivalót maga után, ugyanis a pincérek kevesen vannak egy ekkora méretű publikum ellátásához. A pincérekből mindössze kettő volt a kerthelységbe „beosztva” szolgálatra, és nem tudtak elég hatékonyak lenni, láthatólag nem is akartak a helyzet magaslatára emelkedni. Apró kellemetlenségek ezek, van, aki ezt nagyon zavarónak találja, van, aki nem annyira. Ha átveszed a hely hangulatát, akkor biztos nem fogsz sokáig azon problémázni, hogy hol késik a következő söröd…

dohányozni szabad
Ms. Red
A hely kellemes, már ami a szó szoros értelmében vett helyszínt és a berendezést illeti. És ezzel el is soroltam mindent, ami kellemes az Enigmában. Jöjjön a szívlapát.
A hely drága – 5 lej a legolcsóbb sör (azaz pofából szerepel az itallapon Bergenbier is normális áron, de az éppen mindig elfogyott). Az első csuklás után jön a másik, amikor helyben kifizettetik velem. Úgy látszik, nem feltételezik rólam, hogy ha van 5 lejem egy sörre, derogál nekem fizetés nélkül távozni. Azt sem feltételezik rólam, hogy talán máskor is ide szeretnék jönni, és ezért kifizetem a sörömet.
Eltelik néhány nap, és amikor venném elő az 5 lejt az aktuális sörre, rám szólnak, hogy csucsu, az már 6 lej. Persze rögtön feltevődik a kérdés: akkor holnapután 7 lesz, nyár végére meg ki se merem számolni, mennyi?
Hogy a teraszon zajló TIFF-vetítések miatt emelték meg az árát, az engem mit sem vigasztal, sőt, így még csúnyább húzásnak tartom, amiért nem volt elég nekik az amúgy is többszörösére ugró forgalomból adódó plusz nyereség.


sörözésre találták fel

romos Titok
Szentegyház/Iuliu Maniu 12. szám, a szabadtéri vetítések egyik helyszíne
>> TIFF INSIDE: Mihai Chirilov egy napja >>
De sebaj, az Enigmában lehet ingyen is üldögélni: amikor egyedül surranok be az ajtón, elhúzok a budoárszerű, sötét belső termek előtt – oda amúgy sosincs kedvem beülni, kriptaszerűen nyomasztó a hangulat. Utána leülök egy olyan társasághoz, akik már rendeltek, és íme: negyven percen keresztül lélek se jár arra.
Pedig én meg szeretnék inni egy kávét, de a pincért sem leszólítani, sem lemeszelni sem lehet, lévén hogy közelünkbe sem dugja az orrát. Akkor már legalább ingyér’ pisil egyet az ember. Azaz pisilne, ha lenne hol.
A saccperkábé százötven, talán kétszáz férőhelyes vendéglátóipari kétség összesen kettő darab vécéfülkével rendelkezik, ezen aztán osztozzanak lányok, fiúk, bent és kint ülők. És még meg is néznek csúnyán, amikor a férfiak számára kijelölt, amúgy a másiktól semmiben nem különböző lyukba zárkózom be, lévén hogy éppen az szabad.
Ha lehet egy kérésem: ne hívjatok az Enigmába kocsmázni.

kétes védelem lehulló téglák ellen


Enigma, mint Titok
Mr. Grey
Tudom, hogy elfogult vagyok a kerthelyiségekkel szemben. Egyszerűen szimpatikusak. Jó, ha ropog a murva az ember lába alatt, és az sem zavar, ha kicsit beleszorulnak a székek. És az sem, hogy a kovácsoltvas-mintázatú asztalra csak statégiai pontokon helyezheted el az italodat. A Szentegyház / Iuliu Maniu utca amúgy is a kerthelyiségek hazája vagy mije Kolozsváron – lejjebb az utcában hajdanán az Ursus működtetett egy sörudvart (kertet, a hely azóta üres és romos).
Tény, hogy az Enigma nem a legolcsóbb helyek közé tartozik Kolozsváron, de erre az a válasz, hogy nem sört, hanem koktélt érdemes itt inni. A likőrös jegeskávét ajánlani tudom. Pirospont jár azért, hogy a jegestea valódi teából készül (igaz, filteres, de legalább nem Nestlé és társai). Negatívum, hogy minden egyes kört ott, az asztalnál kell fizetni – valószínűleg korábban többen próbálták az ajtón kislisszolással megkerülni az Enigma árpolitikáját. Ezzel együtt kicsit pofátlan, amit művelnek az Enigmások.
De mondom, elfogult vagyok a kerthelyiség műfajával szemben. Jó lenne egy egész nyarat ellebzselni egy ilyenszerű kocsma törzsvendégeként, és közben megírni életem főműveit, már ha lennének.

árlap

Főtér, automobilia über alles



A Rákóczi-út kivájt-kibelezett épülétei, az autósforgalom érdekében megnövelt úttest.
Ez itt a Kolozsvári mutáció.

A Mauksch–Hintz-ház Kolozsvár Főterének sarkán álló műemlék épület, a város első gyógyszertára.
A ház klasszicista homlokzata az 1820-as évekből származik; a földszint és a pince azonban a reneszánsz korra utal. Az egykori iroda helyiségében található 1752-ből származó magyar nyelvű freskó a gyószertár történetét vázolja. A freskót 1898-ban Koleszár András restaurálta.

A város tulajdonában álló gyógyszertárat 1573-ban alapították és 1735-ig az egyedüli volt Kolozsvárott. A város eredetileg provisorokkal működtette, csak 1727-ben került magánkézbe. Első tulajdonosa Schwartz Sándor, majd 1752-től Mauksch Tóbiás volt. 1851-ben öröklés útján került a Hintz család tulajdonába, ezután kapta a patika a Szent György nevet. Az épületet a városi tanács bizottsága 1902-ben országos vagy városi védelem alá helyezendő műemléknek minősítette. Az épület sarkánál az árkádos gyalogátjáró 1960-ban épült.

A gyógyszertárat 1948-ban államosították és bezárták. A Hintz család leszármazottai az 1970–1980-as években kivándoroltak a Német Szövetségi Köztársaságba.1989 után a Hintz család leszármazottai bejelentették a ház visszaigénylését.

Az épületben jelenleg Gyógyszerésztörténeti Múzeum működik, amely több mint 3000 kiállítási tárgyat őriz: edények, prések, mozsarak, mérlegek, laboratóriumi műszerek, gyógyszertári bútorok, gyógyszerek, vények, középkori gyógyszertári pecsétek. A múzeum létesítését Orient Gyula kezdeményezte a századfordulón. 2000-ben a múzeum csőtörés miatt beázott, ezért két évig bezárták. (wiki)

Deák Ferenc utca (Eroilor/Hősök utca) I. rész


Félgyalogos útca, Kolozsvár korzója, mely a Főteret (Uniri) a Bocskai térrel (utóbbi erősen nemzetivé átépítve) összeköti.

Térkép a Belvárosról, a régi magyar utcanevek feltüntetésével

Az utca korábbi román neve Petru Groza volt (a második világháború utáni első román miniszterelnökről), jelenleg Eroilor vagyis Hősök utcája. Látnivalók:

Kendeffy-palota
Minorita templom
Bolyai János szülőháza
Memorandisták emlékműve

Az utca gyalogos zónájában működik Románia legnagyobb WiFi hotspotja, amely ingyenes hozzáférést biztosít az internethez

The biggest quillotine in Kolozsvár (Cluj, Romania) 



Szöveg kolozsvar.ro, fotók sk.

Cercul Militar (Tisztikör)
 A Bethlen utcan túl a Tisztek Haza modern épületét találjuk. Ezt a Kereskedelmi és Iparkamara építette, Ion Anton Popescu bukaresti mérnök tervei szerint, tözsdepalotának. A négyszintes épületben a tőzsdetermen kivul erkélyes mozit, kávéházat, bárt, tánctermet is kialakítottak. 1931. november 29-én tartottak ünnepélyes megnyitóját. Mivel az iparkamara nem tudta fizetni a költségeket, a hitelező Albina Bank tulajdonaba ment at az épület; az 1940-es évek végén államosították, s a hadsereg kapta meg.

Hozzáadott érték:

Cercul Militár, Tisztikaszinó
a Deák utca és a Bocskai tér sarkán
az épületet
Ion Antin Popescu
tervezte
A Kiraly utcabol akár az Egyetem utcán és a Főtér déli során végigmenve, akár a Minorita utcán, illetve a Bethlen utcán keresztül, akár a Bábszínház átjáró udvarát használva, a Deák Ferenc utcába jutunk. Tekintélyes szélessége s a Főtérbe való nyílt betorkollása sejteti, hogy ez volt a középkori város főutcája. A Főtér folytatásának számított: középen a piacosok helyezkedtek el, járdái miatt a mult században sétalóutcává lett.

A várfal irányában az utca rendre szűkül. Hagyományos neve a Közép utca. Miután a várfalon és a téren túl keleti irányban folytatása is kiépült, ez lett a Belső-, az pedig a Külső-Közep utca. A századfordulón a ''haza bölcséről'', Deák Ferencről nevezték el, azután viselte I. Ferdinand felesége, Maria királyné (Regina Maria), Molotov, Dr. Petru Groza nevet. 1990-től Hősök útja (Bulevardul Eroilor), emlékeztetve az 1989-es tragikus eseményekre, amikor is a Főtér felőli végén, a Városháza és a Continental Szálló közötti szakaszon kezdődött az a tüntetés, amely a Ceausescu-diktatúra végét jelentette. A Continentalnál estek el az első hősök. Ott több emléktábla is utal rájuk. Az utca Főtér felőli mindkét oldalán valamikor reneszánsz házak állottak, ezekből ma már csak egy-egy boltozat, szemöldökkő maradt meg. A XIX. század elején ide is többnyire két-három telket egyesítő főúri paloták, módos polgárházak épültek, melyeknek egy része a XX. század fordulóján újabb módosításokon, esetleg teljes átépítésen esett át.

a Bábszínház átjáró
titkos átjáró, belső udvar a Bábszínháznál

bomba, graffiti, érdektelenség
Memorandisták, nyaktiló, tetején a tízparancsolat kőtábláival


Memorandisti
Funar építészeti öröksége
A Városháza előtt a járdaszigeten a Memorandisták 1994-ben emelt, guillotine-ra emlékeztető harangos emlékműve áll. Mint a Redutnal utaltunk ra, 1894-ben zajlott ez a per, s annak századik évfordulóját ünnepelték e méreteiben eltúlzott ''műalkotás'' leleplezésével. (...) A Deak Ferenc utca járdaszigeten 1915-től 1919-ig már állt egy szobor: Kolozsvari Szeszak Ferenc alkotasa, a Kárpátok Őre. Az első vilagháború hősi harcaira és áldozataira emlékeztetőn állitották ide, s lepleztek le 1915. augusztus 18-an, Ferenc József születésnapján. Egy ötlépcsős emelvényre helyezett székelykapu-fedél alatt magyaros mintájú köpenyegben őrt álló, kezében fegyvert tartó katonát ábrázolt.


Minorita templom és rendház

Minorita templom és rendház,
ma görög katolikus templom
köszönet a Pápának: 1924-ben a román rendőrség erőszakkal költöztette ki az önmagukat elbarikádozó ferences (értsd. magyar) szerzeteseket.
.........................................................
A történelem megismételte önmagát, mikor 1998 március 13-án a görögkatolikusokat nem engedték be az ugyancsak román ortodox hívek

1924-ben IX. Piusz pápa a görög katolikus egyháznak adta a templomot, hogy a kolozsvár-szamosújvári püspöki székhely katedrálisa legyen. 1948-ban, a görög katolikus egyház betiltásakor a templom a Román Ortodox Egyház használatába került.
A rendszerváltás után a görög katolikus püspökség kérte az ortodox püspökségtől az ingatlan visszaadását. Mivel a kérést elutasították, hosszas pereskedés következett. Végül 1998. február 20-án a ploieşti ítélőtábla a görög katolikusoknak ítélte a templomot, amit március 13-án reggel a görög katolikusok vissza is foglaltak. Március 20-án 1500 ortodox pap tartott körmenetet Kolozsvár belvárosában tiltakozva a templom görög katolikus kézre kerülése ellen.

A 10-es szám a Minorita-templom és rendház. A minoriták első kolozsvári temploma és rendháza a Farkas utcában volt: a mai református templom. Aztán a reformáció idején, 1556-ban elűzték őket, s csak 1724-ben kaptak engedélyt a visszatelepedésre, akkor is csak a várfalakon kívülre. A mai Szentpéteri-templom mellett húzták meg magukat, míg 1760 körül megvették az e helyen álló Henter-házat. A tanács azonban csak 1765 után engedte meg, hogy a szerzetesek beleköltözzenek. Itt aztán imaházat alakítottak ki, hosszas alkudozással megvették a szomszédos telkeket, s elhatározták, hogy templomot építenek. A tervező, az építők nevét nem ismerjük, a munkálatok 1778-1779-ben folyhattak, de a tornyot rosszul alapoztak meg, mert 1779 szeptemberében összeomlott, a már fedél alatt levő hajót is megrongálta, s egy embert maga alá temetett. A torony újjáépítésére Mária Terézia adott pénzt, s a tervek elkészítésére a Bánffy-palotánál dolgozó Johann Eberhard Blaumannt kérték fel. Őt dicséri ez a harmonikus, érett barokk homlokzat es torony. A latin nyelvű kronosztichonos feliratbol (IsthaeC tUrrIs erat trIstI prostrata rUina / restItUIt CleMente / aUgUsta TheresIa Dono. [Ez a torony gyászosan összeomlott, a felséges Terézia kegyes adományából ujjáépült]) az 1782-es évszám olvasható ki. A toronytető az 1798-as tűzvészkor leégett, azutan csak egy ideiglenes sisakot kapott, mig a mult század végen helyreállították eredeti barokk tetőzetet.

terjeszkedő
vallásosság
(Deák Ferenc utca)
A templom 44 méter hosszú, 15 méter széles, hajójának belső magassága 13 méter, tornya 26 méter. Homlokzatának érdekessége enyhén ívelő megoldása: a torony nem szögletesen kapcsolódik a hajó zárófalához, hanem beleolvad a homlokzatba, dinamikus hatást keltve. 10 méter magasan a homlokzatot párkány zárja le, ez választja el a toronytól, s dór fejezetes, dupla falpillérek biztosítják a függőleges tagolást. A templomban hét szép barokk és empire síremlék volt. Különösen a császári helyőrség tisztjei, az örmény kereskedőcsaládok jártak ide, támogatták pénzükkel a rendet s temetkeztek a kriptába. A múlt századfordulón a fiatal asszonyok és lányok látogatták a vasárnap déli misét, melyet ''szépek miséjeként'' ismert a köztudat. 1908-ban Lohr Ferenc finom freskókkal díszítette a mennyezetet.

A főhatalomváltozást követően a pápa a román görög katolikusoknak adta a templomot székesegyházul (1926), aztán 1948-ban ez is az ortodoxoké lett, ikonosztázzal fedték el az oltárt, a belső teret, a freskókat a felismerhetetlenségig befüstölték, a magyar múltról tanúskodó síremlékeket pedig egytől egyig elpusztították. A görög katolikusok vallásuk 1990-es újbóli engedélyezése után harcba indultak e templom visszaszerzéséért. Miután 1998 februárjában a bukaresti ítélőtábla is őket nyilvánította jogos tulajdonosoknak, március 13-án kisebb dulakodással sikerült visszafoglalniuk a templomot.



A rendház magvát a Henter barokk egykori háza alkothatta, a háromféle boltozástípus mutatja, hogy ahhoz még két házat csatoltak, egységes homlokzatot alakítva ki az épületnek. A templom melletti Henter-ház reneszánsz emléke a kiskapunál latható szemöldökkő. Az emeleti ablakok fogrovatkos parkanyzatait valamelyik reneszansz ablakkeretrol mintaztak. A középső ablakközt a minorita rend es alatta a Haller-család nagymeretű, egykor színes címere díszíti. A Hallerek e rendház jótevői, patrónusai lehettek.

 A foldszint ablakait egykor barokk rácsok védelmezték, a századforduló óta összevissza vágott kirakatok foglalták el helyüket. 1995-ben a rendház-épületet is visszakapták a görög katolikusok, ide rendeztek be esperesi hivatalukat.

új betelepülő a Deák Ferenc utcába,
Kolozsvár

ortodox pap

Bolyai szülőháza
A szemben levő páratlan számozású oldal sarokházáról már a Főter kapcsán írtunk. A hattengelyes, kétemeletes, a múlt század első felére utaló klasszicista homlokzatú ház (3. sz.) a Kereskedelmi és Iparkamara székhelye volt a századfordulót követő évekig. Azelőtt jómódú polgár háza lehetett, akárcsak a három-négytengelyes 5-os és 7-es számú épületek. A Bolyai utca felől számozott sarokház, századunk elejen a Valyi Gabor egyetemi tanar tulajdona, ket emléktáblájáról nevezetes, mindkettő arra emlékeztet, hogy itt született - édesanyja családjának házában - 1802. december 15-en Bolyai János, a legnagyobb magyar matematikus. A Deak Ferenc utca felé néző táblát - az erkély fölé - a kolozsvári egyetem állíttatta 1902-ben, a kis utca fele néző, fehér márvanyból készültet, kétnyelvű feliratával a Román Akadémia 1952-ben. A keresztutca is Bolyai János nevet viseli, s róla neveztek el 1945-ben az önálló kolozsvári magyar tudományegyetemet.

Kézakézben.
A magyarrühellésben élenjáró
Uniunea Vatra Romaneasca kolozsvári lerakata,
valamint a
1940-1945 között menekült vagy deportált románok
egyesületének kolozsvári lerakata.
Deák Ferenc utca
(és a Főtéri Templom tornya)


kapualj gázcsövekkel
állami úszítás:
ne adjál a koldusnak,
mert kétszer annyit
keres,
mint te
Cercul militar

gothic klub
A funárista hagyaték:
mindenhová valamilyen román vonatkozású emléktáblát, szobrot.
Dr. Iulian Pop érdeme, hogy ő volt Kolozsvár első román polgármestere. 

Városháza, klasszicista

design-pad a Deák Ferenc utcában
Quillotine, funny statues csoport a fészbukkon


további képek + mégtovábbi képek

Ajánlott az utcában: Janis Pub + stencil