Oroszlános kapu (Kolozsvár)

Giccsparádénk folytatódik, hülyeségért most a szomszédba, Erdélybe látogatunk, egészen pontosan Kolozsvárra. Tessék, oroszlános kapu, shallalalala. Miért csak a nemességé legyen az élvezet?

A nemesség az oroszlánban mindig a hősiesség és a nagylelkűség szimbolikus megjelenítőjét látta, mi is erősen feltételezzük, hogy itt is hasonlóan jellemezné magát a kapu vélhetően román tulaja (a kék színt a vegyes lakosságú területeken a románok használják, eltérően a magyarok által kedvelt zöldtől). Az ötágú korona a köznemesi rangot jelöli a címertani szabályok szerint (a hétágú a bárói, a kilencágú a grófi, a tizenegyágú pedig a hercegi rangot jelenteti).

"A korona (vagy koszorú) a kiválasztottság jelképe. Maga a kör alak a tökéletességet - s miután az ég jelképe is a kör - az éggel való szoros kapcsolatot is jelzi. Gyűrűként egyesíti azt ami fölötte és alatta van, de egyben a földi és az égi világ határát is kijelöli. Kifejezetten az Istentől származó hatalom jelképe is. A Bibliában a korona a tisztesség, az öröm, a nagyság, a dicsőség és az eschatologikus (a hittudomány ága, mely a világ sorsával és elmúlásának problémájával foglalkozik) győzelemjutalma illetve megjelenítője. Első szent királyunk görög eredetű neve is (Hagiosz) Sztephanosz latinra fordítva (Sancta) Coronát, azaz (Szent) koronát jelent.
A címer alapszíne a kék, az ég, a levegő, a víz színe, mely jelképesen utal a tisztaságra, az igazságra és a hűségre is." (Kacsóta címerének leírása)

No és azt tudtátok, kedves rádióhallgatóink, hogy a Gergényi által példaképének tekintett Fouché francia rendőrminiszter Napóleon által adományozott hercegi címerében egy arany oszlopra tekeredő kígyót találunk. Ezen már a kortársak is jókat somolyogtak, mint „beszélő címeren”. Itt most hosszasan elpoénkodhatnánk azon, hogy Gergényink vaj' milyen címert kapott Gyurcsitól... ha nem kapott volna az első adandó alkalommal egy hálatelt seggberúgást.

Újra itt a nagy csapat, újra itt a Vasgárda

Pentru Dumnezeu, Neam şi Ţară
(Az Istenért, a Népért és az Országért)

Stencil, Kolozsvár belvárosa.


Újra itt van, újra itt van a nagy csapat: a Vasgárda. Egyelőre még csak Kolozsváron láttuk a stenciljeiket, de mivel már kétszer elfoglalták a románok Budapestet is...

Corneliu Zelea Codreanu, született Corneliu Zelinski, még az apja románosította Zelea-ra nevét. Az ifjú Corneliut az ukrán-lengyel apjával és német származású anyjával (Brauner) együtt keresztelték ortodox (görög-keleti) hitre. Ilyen családi háttérrel egyenes út vezetett a román sovénok vezéri posztjáig, természetesen. 16 évesen, fiatal kora ellenére megkísérelt beszállni az eső világháború nevű globalista buliba. Később, az egyetemi diákság vezéreként társaival elbarikádozta magát a jogi tanszéken, mikor egyházi szertartás nélkül akarta a tanévet elkezdeni a libsi rektor. Megalakítja a Mihály Arkangyal Légióját (Legiunea Arhanghelul Mihail), közismertebb nevén a Vasgárdát. Egy rendőrprefektus (Mancea) , egy miniszterelnök (Ion Gheorghe Duca) és egy ellenlábasa (Mihai Stelescu-t 120 golyóval végezték ki egy korházban, majd baltával feldarabolták)) meggyilkolása után sittre vágják, majd a király, II. Károly parancsára egy Bukarest környéki erdőben 13 társával együtt megfojtják a csendőrök.

Napjainkban a Noua Dreaptă, amely a Vasgárda örökösének tartja magát, úgy festi le Codreanut, mint a Román Ortodox Egyház szentjét.

A Vasgárda későbbi mészárlásaival, melynek rengeteg magyar is áldozatul esett, itt és most nem foglalkozunk.

További olvasnivalók: Mircea Eliade ömlengései a megtagadott vasgárdista korszakából:

Kevés európai népet ruházott fel az Úr annyi erénnyel, mint a románokat. A román nyelvi egység valóságos csoda (a román az egyetlen dialektusok nélküli latin eredetű nyelv). A románok Délkelet-Európa legnagyobb államalapítói. A román nép spirituális teremtőerejének ékes bizonysága a román népművészet, a román folklór és a vallásos érzület. Egy olyan nép, amely ennyi biológiai, társadalmi és szellemi erénnyel ékes, letűnhet-e anélkül, hogy teljesítené történelmi küldetését? Megengedhetjük-e, hogy a román nép olyan szomorú véget érjen, olyan módon hulljon szét, aminőt nem ismert még a történelem - hogy nyomor és vérbaj roncsolja, zsidók és idegenek özönöljék el, hogy elcsüggedjen, elárulják és eladják alig pár százmillió lejért? Akármekkora volt is őseink bűne, ekkora büntetés túlságosan is kegyetlen lenne. Nem hihetem, hogy a román nép, amely ezer éve ellenáll talpig fegyverben, ma, nyomorba hülyülve, árulásba ájulva, alkoholtól és szólamoktól részegen úgy végezze, mint gyáva aljanemzet. Aki hisz népünk sorsában, az nem kételkedhet a Vasgárda diadalában.

További street art: erregyerre

Szentimre, Büdösfürdő (Hargita megye)

Fotó: Nagy Gyöngyvér
forrás: Erdély Ma

Seggfej magyarországi bürokraták

A budapesti „Nemzeti” Fejlesztési Ügynökség sem barátja a kétnyelvűségnek
- sajtóközlemény -

A következő években a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési
Program (HURO-CBC) keretében igen komoly EU pénzek fogják szolgálni partiumi területek fejlesztését. Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyékbe várhatóan több mint százmillió euró fejlesztési pénz érkezik ennek a kifejezetten a határ menti együttműködést szolgáló programnak a keretében.

Mivel az EU célja az, hogy az „egy földrajzi régióban egymás mellett élő nyelvi
közösségek egymást jobban megérthessék”, a program stratégiai célja pedig „közelebb hozni egymáshoz a határ menti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket”, ezért a nyelvijogok.ro romániai és magyarországi civil szervezetekkel együtt kéréssel fordult a program vezetőihez. Azt kértük, hogy a fenti elvek szellemében rendeljék el hogy a „programok keretében megvalósuló lakossági információs anyagok, projekt és emléktáblák többnyelvű változatban történő elkészítése legyen kötelező.” Javaslatunk pozitív elbírálásában azért is bíztunk, mert a program Közös Szakmai Titkársága Budapesten van.

Javaslatunkat Budapesten teljesen egyértelműen és gyorsan elutasították. Levelében
Zicherman-Mikulás Brigitta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főosztályvezetője, az Irányító Hatóság vezetője igen furcsa érveket hoz fel. Többek között azzal érvel, hogy „az Irányító Hatóság a tárgyalások folyamán nem látott lehetőséget arra, hogy az érintett táblák két vagy három nyelven készüljenek el, ugyanis a két vagy többnyelvűség megsokszorozná az információt, így a tábla értelmezhetősége és olvashatósága is csorbulna.” A kétnyelvű feliratozás elméletileg ennek ellenére lehetséges. Azonban nem valószínű hogy sűrűn fogunk ilyenekkel találkozni, hiszen a budapesti hatóság még a logók román-magyar kétnyelvű változatait sem készítette el.

Budapest annak ellenére utasított el javaslatokat, hogy másutt az EU pénzekből
finanszírozott programok többnyelvűsége egyáltalán nem számít ritkaságnak. A következő oldalon néhány EU támogatási program ilyen, mindenütt feltüntetendő, kötelezően többnyelvű logóját mutatjuk be.
www.nyelvijogok.ro

Járai Zsigmond is román segget nyal?

www.nyelvijogok.ro

Erdélybe érve „elfelejtett” magyarul a „magyar biztosító”
- sajtóközlemény -


2009 őszén Romániában is terjeszkedésbe kezdett a CIG Közép-európai Biztosító. A
következő hónapokban több millió eurós befektetéssel 24 romániai városban nyitnak helyi fiókokat, több száz alkalmazottat vesznek fel. A cég magyarországi alapítású, többségében magyar állampolgárságú befektetetők tulajdonában van, elnöke Járai Zsigmond az Orbán kormány volt pénzügyminisztere.

A CIG Biztosító Magyarországon, mint „a magyar biztosító” állítja be magát. Romániában terjeszkedve szintén magyar jellegével próbál erdélyi ügyfeleket csábítani. (ld. például a Krónika napilap október 2.-i cikkét: „Magyar biztosító Romániában”).

A nyelvijogok.ro szeretné felhívni a figyelmet, hogy más magyarországi székhelyű cégekkel (MOL, OTP, Wizzair, Hargaz stb.) szemben ez a cég Erdélyben nincs figyelemmel az anyanyelvi jogokra. A cég romániai honlapja (http://www.cigromania.ro/) csak románul informálja az ügyfeleket, (a magyar nyelvű link, a magyarországi anyacég honlapjára mutat, amely honlap romániai magyar ügyfelek számára nem tartalmaz hasznos információkat). A termékekről, a cég befektetési politikájáról magyar nyelvű ismertetők nincsenek, a szerződésminták anyanyelven nem érhetőek el, a nincs magyar nyelvű telefonos ügyfélszolgálat. A cég szponzorációs tevékenységet nem folytat az erdélyi magyar közösségben.

Az erdélyi magyar fogyasztók a tapasztalatok szerint nagy örömmel fordulnak minden olyan cég felé, amely „magyar” vagy magát magyarnak állítja be. A nyelvijogok.ro azt javasolja, hogy a fogyasztói döntések meghozatalkor ne csak „címkét”, hanem azt is vegyük figyelembe, hogy az adott cég valóban, szolgáltatásai nyújtásakor is figyelembe veszi-e a fogyasztók anyanyelvi jogait. (forrás)

A román himnusz manele stílusban

Manele (ejtsd. mánélé).

A manele (egyes számban manea) nevű zenei stílus Fásy Ádám, Lagzi Lajcsi, Balázs Pali és egyébb mulatós fosbuborékok román megfelelője. Itt a román himnuszba tenyereltek bele, ami erősen megosztotta a piros-sárga-kék népet. Tessék meghallgatni, az erősen nacionalista szöveg ezzel a zenével ellenállhatatlanul király, fűves cigi nélkül is szürreális. Bónuszként a római vérről éneklő csókák között egy bozgoros név, Laura Vass. Köszi a tippet Mr. H-nak.

a himnusz magyarra fordítva, csak a miheztartás miatt:

Ébredj román, ébredj halotti álmodból,
Melybe süllyesztettek barbár zsarnokok!
Most, vagy soha, teremts magadnak eljövendő sorsot,
Melynek kegyetlen ellenséged is meghajolni fog!

Most vagy soha, bizonyítsd be a világnak
Hogy még folyik a római vér ereidben
És hogy szívünkben még őrzünk büszkén egy nevet
Csaták győztesét, egy nevet: Traianus

Nézzétek ti kísértetek: Mihály, István, Mátyás király
Román nemzet, a ti dédunokáitok,
Felfegyverkezve, a ti tüzetekkel ereinkben
Mind azt kiáltjuk "Élet szabadon, vagy halál!"

Papok kereszttel az élen! Hisz a had keresztény,
A mottó a szabadság, a cél szent,
Inkább meghalunk csatában, teljes glóriában,
Mint hogy újból rabszolgák legyünk régi földünkön.

A manele (román szó, egyes számban manea), népzenei alapú populáris műfaj a Balkánon, amely a török szerelmi dalokból származtatható. Különösen Romániában népszerű (főleg vidéken, illetve szegény város környezetben).

Jelen van Bulgáriában, Szerbiában, Albániában és Törökország egyes részein is.
Távoli rokonságot mutat az arab zenével. Hasonlatos a bolgár csalga és a szerb turbofolk zenei formákhoz.

Kolozsvár térképe

Barangoljon Kolozsváron egy ismeretlen jóakaró segítségével (katt a jelekre a képekért)
Utcanévfordítógép (régi magyar, új román)


View Kolozsvár / Cluj-Napoca in a larger map

A hír eljutott Romániába is

Izrael felvásárolja Romániát :)

Bozgor jelentése

romanu1991
Bozgori = oameni fara tara . Oricum in cativa zeci de ani vor disparea de tot de pe teritoriul romanesc , osa vedeti .. au mai ramas doar cateva generatii .

fordítás: Bozgori = ország nélküliek, hazátlanok. Néhány évtized múlva amúgy is teljesen eltűntök a román területekről, meglátjátok... már csak néhány generáció kérdése.

itt egy érdekes magyarázat, miszerint a bozgor nem is bozgor via szószedet blog:

A közkeletű - ám téves - felfogás szerint:

A bozgor román kifejezés, jelentése: hazátlan. Pejoráló, lealacsonyító és bántó jelző.



Ám erről a románok mit sem tudnak:

...a románok a bozgor szó „hazátlan” jelentéséről nem tudnak. Nem is hallottak róla soha. (Kivéve talán egy-két jobban informáltat, akinek mi, magyarok már elmagyaráztuk.) Ők abban a hiszemben vannak, hogy ez a szó azt jelenti: „magyar”, csak egy kicsit csúfolódva, becsmérlően, meg nem is egészen jóindulatúan mondva.
Ha tovább olvassuk a cikket, érdekes dolgokra derül fény:):

De akkor honnan származik mégis a bozgor? Azt hiszem, sokkal egyszerűbb ennek a magyarázata: szóvegyüléssel keletkezhetett, mégpedig úgy, hogy vége a „magyar” jelentésű ungur vége, az eleje meg – hogyan is mondjam ezt most szépen, úgy, hogy senki se higgye, hogy csúnyákat akarok beszélni? – a magyar bozmeg eleje. Nemcsak azért írtam így, mert ez talán jobban tűri a nyomdafestéket, hanem azért is, mert ezt a románok így hallják. Abban pedig, hogy a bozgor kialakulhatott, az is közrejátszhatott, hogy az ungur-nak ikerszói formája is van, az ungur-bungur. Ebből az ungur előtag semleges, az ungur-bungur viszont csak csúfnévi használatban fordul elő. (Gyermekkoromban engem is bosszantottak vele.) Ide már csak egy kis szellemesség és pajkos kedv kellett, a bun- szókezdet boz-ra cserélése a megfelelő magyar szó alapján, s máris megvan az ungur-bozgor, vagy egyenesen külön a bozgor (a második szótagbeli o az első szótagbeli o hatására jelenik meg).

Nem tudom, mennyire helytálló, minden esetre érdekes levezetés:)

A teljes cikk (SZILÁGYI N. SÁNDOR: Bozgor) pdf-ben itt olvasható.

A Párt, a Nép, Románia

Partidul, Ceausescu, Romania

A román "baloldali", nemzeti és szocialista (muhaha) totalitáriánus rendszernek egy kedves, hazafiságtól és seggnyalástól túlfűtött dalocskája a személyi kultusz jegyében. Le kellene fordítani, okulásképpen a magyar balosoknak :D

“Partidul, Ceauşescu, România”:

Din veacuri a luptat această ţară
Şi fiii ei de veacuri au visat
Această minunată primăvară
Pe care o trăim înflăcărat
Noi împlinim tot ce-au visat străbunii
Şi ducem mai departe visul lor
Spre frumuseţea acestei ţări şi-a lumii
Spre fericirea acestui brav popor

Poporul, Ceauşescu, România!
Partidul, Ceauşescu, România!

Avem în fruntea noastră un fiu al ţării
Cel mai iubit şi cel mai ascultat
Ce-n lume pînă în depărtarea zării
E preţuit de oameni şi stimat
Aceste trei cuvinte minunate
Cuvinte demne ca un tricolor
Noi le purtăm în inimă săpate
Spre comunism, spre anii viitori

Poporul, Ceauşescu, România!
Partidul, Ceauşescu, România!

további hazafias dalok: mariusmioc

Magyar és román országimázs (videó)

Mind a két fél hírességekkel indít, mindkettőt a magántőke szponzorálta (néhány év eltérés van a filmek között).

Vlad Ţepeş Preşedinte!

Vagyis Vlad Ţepeşt elnöknek! Vlad Ţepeş (ejtsd. Cepes), a Karóbahúzó, egy kolozsvári stencilen. Talán vicc, talán komoly, mindenesetre a románoknak is tele a tökük a korrupcióval, Ţepeş pedig még a koldulást is büntette. Oszt jól sittrevágta őt Mátyás király, Kolozsvár nagy szülöttje. Alant meg egy 78-as román film a Karóbahúzóról, természetesen a román nemzet hőseként ábrázolva. Itt a Drakula-téma kimarad :)

emmeg egy vicceskedés:

Vlad Ţepeş a wikipédián, valamint további street art

Reakció Kolozsváron

A Reakció szerkesztői Kolozsváron nézelődtek, jó alaposan

Túlélni Kolozsvárt

"Fővárosi újdondászokként nehezen tudjuk elképzelni, hogy a Nagykörúton kívül is van élet. Hisztisek vagyunk, ha a kávéházban nincs wi-fi, ha nem szervíroznak az erős fekete mellé egy pohár vizet, ha a kedvenc fehérborunkban a fajtajellegbe ágyazott birsalma jegyek nem illeszkednek harmonikus egységbe, netán letegez a pincér, vagy nem a kedvenc rádióadónk szól. Örömmel jelenthetem, hogy élet az van a Lenin körúton túl is, bár ilyen nagyszerű Combinók csak itt találhatók.
Következzék most egy szubjektív útikalauz azoknak, akik szeretnék elkerülni, hogy a budapesti világpolgári létről egy pillanatra is le kelljen mondani, például Kolozsváron."

erre tessék lapozni, de a kommentekbe belopjuk a teljes cikket

Móricz Zsigmond versus Bucuresti

A Kárpátok Géniusza, Ceausescu elvtárs utolsó időszakában, amikor már nagyon elhatalmasodott rajta a nemzeti szocializmus, "románosította" a néhány megmaradt kolozsvári (magyar vonatkozású) utcanév többségét. Így lett a nem eléggé "kolozsvári" Móricz Zsigmond utcából Bucuresti utca, a város ősi román jellegét jobban kiemelve.

Néhány napja készültek fotóink, egy-két lépcsőházban még látszik az eredeti utcanév.

Bulgakov Art Cafe

A Belváros bloggal közösen:

Bulgakov Irodalmi Kávéház

Cím/Adressa:
Kolozsvár (Cluj, Románia)
Klein Micu Inocentiu 17
(a néhai Virág utcában, a Főtértől két perc járóföldre, egy hangulatos mellékutcában, melyben a régi városfal egy részlete is fentmaradt)

Honlap: www.cafebulgakov.com (magyar és román nyelven, oldszkúl design szarráoptimalizált giffekkel, de mindenképpen érdemes megnézegetni:D)

A magyarok által nagy számban látogatott kocsmák ("Krajczár", "Pub", "Bonjour Cafe", Insomnia, Corvinus, Klausen, etc.) közül egy, de itt egyértelműen magyar többséggel, bár sok román és külföldi diák is szereti. Leginkább a budapesti Sirályhoz hasonlatos, az is kisebbségi kocsma hírében áll és ott is pezsgő kulturális élet van.

A világ legjobb kocsmái blogról:

"Valójában irodalmi kávéház, rendszeres kulturális-művészeti programok helyszíne, és a kolozsvári magyar fiatalok törzshelye. A tulaj, Orbán János Dénes a kortárs erdélyi irodalom kiemelkedő tehetségű költője-írója. A kocsmát, vagy inkább kávézót indulásakor (2002) Faludy György avatta fel.
A kocsmáról részletesebben Orbán János Dénes a Korunknak mesélt."

"Bárki bármit mond is, a kultúra legigazibb fellegvára nem az oskola vagy a könyvtár, hanem a kocsma." (Orbán János Dénes a Korunkban)

Térfigyelő kamera, nyárikert, magyar pincérek, valamint időnként Colos. A hely toleráns szellemét a falfestmény hivatott kiemelni (Tordai Országgyűlés 1568, Európában példa nélküli határozata: vallási türelmet mondanak ki; vallása miatt senki nem üldözhető.)

"Ez művész- és diákkocsma, nincs helye benne a politikának." (Orbán János Dénes a Korunkban)

Hogy ez mennyire így van, azt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjainak a kitiltása jelzi:

– A „megszűrésről” óhatatlanul eszünkbe jut, hogy akadnak kellemetlenségek is egy kocsma életében. Nem is annyira a részegekről meg a rosszul fizetőkről volna szó, hanem a súlyosabb esetekről, amikor egyesek „nem éppen a megfelelő módon” élnek vissza a hely vendégszerető és -marasztaló jellegével. Tudjuk, hogy volt ilyen eset. Miért kellett kitiltani például a vármegyés ifjoncokat?

– A HVIM tagjai teljesen felelőtlenek voltak. Több ízben gyűléseztek a tudtunk nélkül a Bulgakovban, amennyiben gyűlésnek lehet nevezni öt-hat ember asztali beszélgetését. Nem gondoltak arra, hogy ezzel meggyűjthetik a bajunkat – pont azon kocsmáét, amely javarészt magyar törzshelyként van elkönyvelve. Ugye, megtörténhetett volna, hogy az illetékes szervek befűtenek a helynek, nyilván több módszerük is van erre. Én a bőrömet nem féltem, de a Bulgakovért kár lenne. Már csak az is rosszat tett, hogy a HVIM-es sajtóbotrány kirobbanása után, mikor a román lapok revizionista fészeknek nevezték a Bulgakovot, több román törzsvendég – főképp egyetemi tanárok – pártolt el tőlünk, holott mi bárkit szívesen látunk, aki civilizált kultúrember. Azóta gondosan vigyázunk, hogy ne történjen politizálás a Bulgakovban. Ez művész- és diákkocsma, nincs helye benne a politikának. (Korunk)

ajánlott irodalom:
1. A világ legjobb kocsmái
2. Inocentiu Micu-Klein, az utca névadója
3. A Korunk idevágó cikke

4. Bloodymary

Új Gazdagság (dollár és euró)

Sírjon Ön is:

Az Isten adott eurót és dollárt ezeknek a jóembereknek, de észt vagy legalább minimális jóízlést nem mellékelt hozzá. Az épület megtekinthető a kerekdombi (Dimbu Rotund) buszállomás mellett.